Orbánnak nincs pénze úgy osztogatni, mint a 2022-es választások előtt. Nem minden rossz, amit Trump csinál. Az EU a vámháborúban meghajolt egy erőszakos figura előtt. Zelenszkij ki nem kényszerített hibája. Palesztina elismerése politikai gesztus, nem stratégia. Másnapos hangulatban a német autóipar. Témák és vélemények a világlapokból.
Az EU és az USA vámegyezségének ellenzői rosszul állnak hozzá, mert a belső reformok többet számítanak, mint a külkereskedelem. Erre int a vezércikk, amely többek között Orbán Viktort idézi, aki szinte azonnal nekiesett Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, mondván: Donald Trump amerikai elnök megette őt reggelire.
Brüsszelt bizonyosan átverték azok szemében, akik a kereskedelmet nulla összegű játszmának tekintik, vagyis hogy a deficit a lúzereknek való, viszont az exportőrök menők. Ám tévednek. Mivel az amerikai elnök imádja a vámokat, egyhamar aligha jönnek vissza az alacsony vámtételek. Azonkívül a Skóciában kötött szerződés nem annyira katasztrofális, ahogyan azt egyesek állítják.
Emellett a tárgyaláson az amerikai fél bevetette a biztonság és Ukrajna kérdését is a meggyőzés érdekében. A bírálók ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy itt nem pusztán egy megállapodásról van szó. Az európai gazdaságnak nagy-nagy szüksége van változásokra, innovációra, befektetésekre.
Azaz Brüsszel jól teszi, ha a saját portája előtt söpör. Több tagállam azonban meghiúsítja a reformokat. Már majdnem egy év telt el azóta, hogy nyilvánosságot látott Mario Draghi nagyszabású elemzése a sürgős teendőkről, de azóta sem történt sok minden.
Túlélte önmagát és még mindig nem halt meg egészen az internet hőskorának keskenysávú, telefonfüggő, analóg kapcsolatfelépítése. Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A hánykolódó gép sötétbe borult fedélzetén sikoltoztak az utasok.
Kis magyar abszurd – írja Hadházy Ákos.
Egyre jobban hasonlít a valóság az 1984-re.
„Meglátom majd, hogy kinek a hibája.”
