Sorra jelentik be települések, hogy a júliusban életbe lépett, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény értelmében bizonyos beköltözők előtt bezárják kapuikat. A helyi vezetés castingoltatja a jelölteket, van, ahol 50–100 ezer forintos beköltözési hozzájárulást kell fizetni minden nagykorú után, de Pilis városa már azt is büszkén hirdeti, hogy olyan személy nem költözhet a településre, aki a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli. És hogy kinek megfelelő a nyelvtudása, eldöntik maguk.
2015-ben a szíriai polgárháború, valamint a végeláthatatlan iraki és afganisztáni katonai konfliktusok hatására milliók váltak földönfutókká, új otthon reményében nagy részük Európa felé vette az irányt. Sokuknak a magyar határ átlépése közbülső állomás volt, itt menedékkérelmet nyújthattak be, hogy utána továbbmenjenek más európai országokba.
Bár közel 180 ezer fő nyújtott be kérelmet, menedékstátust szerezni az országban szinte lehetetlen volt, az ügyek 98 százalékában a menedékkérők még a döntés előtt elhagyták az országot. (Ennél valószínűleg lényegesen többen keresztezték a magyar földeket regisztráció nélkül.)