Megtörtént Magyar Péter bemutatkozása az uniós állam- és kormányfők körében, nagy lépést tette a vezetők a következő hétéves költségvetés előkészítése terén, de további sürgős lépéseket szorgalmaznak a versenyképesség javítása érdekében. Brüsszelben helyi viszonyok között mindenképpen kánikulának számító 34 fokos melegben ért véget az EU-csúcs
A következő hétéves uniós költségvetésről, Kínához fűződő kapcsolatokról és az ukrajnai háborúról érkeztek a legerősebb üzenetek az állam- és kormányfők részéről a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs előtt. Már az találkozó előtti nyilatkozatokból is látszik, hogy a tagállamok között jelentős nézetkülönbségek vannak, a zárt ülés mindenesetre kollektív tapssal indult.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok átfogó reformját. A képviselők 418 igen, 218 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a tagállamokkal június elején kialkudott kompromisszumot.
Úgy lépett június 12-én hatályba az EU migrációs és menekültügyi reformja, hogy a tagállamok egyáltalán nem állnak készen. Magyarország gyakorlata viszont az Orbán-kormányok miatt még az eddigi rendszernek sem felel meg, és most egyszerre kéne megoldani mindkettőt. Marsai Viktor migrációkutató szerint a Tiszának nincs mozgástere ahhoz, hogy a jelenlegi rendszert fenntartsa és a Bizottság igényeit is kielégítse. Az ellentmondást az ellenzék is érzi.
A benyújtott dokumentum állításával szemben a paktum nem legalizálja az illegális migrációt.
Iszonyatos tempóban terjednek az álhírek a június 12-én hatályba lépő migrációs paktumról, elsősorban a Fidesznek és holdudvarának köszönhetően. De a kormánynak is lenne dolga: nemcsak a tényszerűen kellene kommunikálnia, hanem arra is választ kellene adnia, hogyan kívánja kezelni a paktumot, mert a „nem fogadjuk el” kevés lesz.
Két mondattal intézte el a miniszterelnök azt, hogy a Fidesz felszólította őt, maradjon ki Magyarország az uniós migrációs paktumból.
A migráció és az orosz olaj ügyében a kormányváltás után sem látszik közeledés.
Nem követelhetjük a kormánytól, hogy pápább legyen a pápánál és európaibb az Európai Uniónál. Azt azonban igen, hogy szakítson az Orbán-kormány stílusával és szellemével.
Előzetes megállapodásra jutott az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa az illegálisan az EU területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó új szabályokról. A reform célja a kitoloncolási eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, miközben az uniós intézmények hangsúlyozzák: az intézkedéseknek összhangban kell maradniuk az alapvető jogokkal és a nemzetközi joggal.
Háború, energiaellátás, migráció – ezektől félnek leginkább a magyarok az Eurobarométer legújabb felmérése szerint. Ehhez képest az EU más részein nem ezek a legaggasztóbb kérdések. Az EUfória vendége Kugyela Tamás, az Európai Parlament liberális csoportjának külpolitikai tanácsadója volt.
Az EP csütörtöki plenáris ülésén jóváhagyta, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az Európai Unió Tanácsával az EU-ban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének új szabályairól. A döntést 389 igen, 206 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett fogadták el, ezzel a jogalkotási folyamat új szakaszba lépett. A szavazás különlegessége, hogy felborult a hagyományos nagykoalíció, ehelyett a jobboldali pártok kerekedtek a baloldaliak fölé.
A csütörtökön délelőtt kezdődő és jó eséllyel valamikor éjszaka véget érő Európai Tanács-ülés olyan időszakban zajlik, amikor az EU-nak egyszerre kell reagálnia egy gyorsan romló nemzetközi környezetre és saját döntéshozatali korlátaira. Ez utóbbiak közül most különösen hangsúlyosan jelenik meg a magyar blokkolás, amely akadályozza az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelt.
Brüsszel viszont ezúttal – részben döntésképtelenség miatt – stratégiai passzivitást tanúsít, miután évtizedeken át pincsi kutyaként követte Washingtont az összes közel-keleti háborújába. A kontinens vezetői nem akarnak belekeveredni a konfliktusba, de kimaradniuk nehéz lesz, mert az árát is ők fizetik meg.
A magyar kormány szuverenitási kérdésnek tekinti a bevándorláspolitikát, ez azonban nem igazán van így. Erre alapozta Brüsszel nemrég bemutatott stratégiáját – no meg arra, hogyan nyerje meg a magyar kormányhoz hasonló populista erőket.
Az Európai Parlament kedden elfogadta a menekültügyi eljárásokról szóló uniós jogszabályok módosítását, amely a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozásával és a biztonságos harmadik ország elvének megerősítésével gyorsabbá tenné a menedékjog iránti kérelmek elbírálását. Történelminek is nevezhető, hogy az EP-ben új koalíció alakult ki: a jobboldali pártok a baloldali erők fölé kerekedtek, vagyis ebben a kérdésben felbomlott a hagyományos nagykoalíció.
Az Európai Bizottság Brüsszelben bemutatta az Európai Unió első, öt évre szóló Menekültügyi és Migrációkezelési Stratégiáját, amely világos politikai célokat és konkrét prioritásokat határoz meg az uniós migrációs politika jövőjére nézve. A dokumentum a következő öt év „iránytűjeként” szolgál, és a Migrációs és Menekültügyi Paktum végrehajtására épít. Szerepel benne az illegális bevándorlás visszaszorítása, a jogtalanul itt tartózkodók visszaküldése és a legális bevándorlási útvonalak megteremtése.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) kedden volt két szavazás, amely során kristálytisztán kirajzolódott egy új többség, amely anélkül érvényesítette az akaratát, hogy szüksége lett volna baloldali támogatásra.
Egy nemrégiben közzétett uniós dokumentumból kiderül, hogy Magyarországnak a legrosszabb esetben 348 menedékkérőt kellene az új menekültügyi jogszabály alapján befogadni, ugyanakkor az egyik legnagyobb uniós határkapacitást kell felállítania. Ennek minden bizonnyal erősen túlzó magyar adatszolgáltatás a magyarázata. Elmagyarázzuk, miért.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményét egyre több európai kormány szeretné „korszerűsíteni”, elsősorban a migrációra hivatkozva szűkítenék az eddigi jogvédelmet. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint azonban az abszolút jogok fellazítása nemcsak a menedékkérőket, hanem minden európai polgárt veszélybe sodorhat – a migrációt viszont nem állítja meg.
