Bizarr véletleneket produkál az élet, akkor is, ha halált hoz. A Utah Valley Egyetem kampuszán a 31 éves Charlie Kirk szerdán délben a szokásához híven nyílt vitába bonyolódott a jellemzően diákokból álló hallgatóságával, és a téma éppen a lőfegyverrel elkövetett tömeggyilkosságok problémája volt, amikor a szemközti épület tetejéről, jó kétszáz méter távolságból nyakon lőtték. Kirk a kórházba szállítás után meghalt, és az online fórumokon, illetve az újságírók tudósításaiban perceken belül megjelent, hogy mit mondott a nős, kétgyerekes apa két éve:
a rendre előforduló, lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok jelentik azt az árat, amit az amerikaiak megfizetnek a szabad fegyvertartás „isten adta jogáért”. Valahogy úgy, ahogyan a halálos balesetek is járulékos veszteségei az emberek közlekedését megkönnyítő autóbirtoklásnak.
Ilyen áldozata, követői szemében mártírja Kirk is annak a fegyverkultúrának, amit mítosszá emelnek a westernfilmek, és kőbe vés a fiatal konzervatív aktivista által is vehemensen védett második alkotmánykiegészítés. Amit rögtön a szólásszabadságot garantáló első után illesztettek hozzá az alapító atyák az alaptörvényhez.
https://hvg.hu/360/20250911_kiralycsinalo-influenszer-provokator-charlie-kirk
A mostanihoz hasonló politikai merényletek, valamint a tömeggyilkosságok és iskolai lövöldözések után menetrendszerűen felmerül a lőfegyverek tartásának, hordásának és használatának radikális szigorítása, de erre soha nem kerül sor, legfeljebb a vásárláshoz szükséges korhatárt tologatják, és a háttérvizsgálatot próbálják erősíteni.
Bár egy tavalyi felmérés szerint a felnőtt amerikaiak 58 százaléka szigorítana – 26 százalék szerint jó így, 15 százalék lazítana –, erre most sincs esély, és nem csak a politikai szándék hiányzik hozzá.