Számos brit komikus készített már utazós sorozatot: Stephen Fry, Jack Whitehall, Richard Ayoade és így tovább. De ha BBC és travel show, sokunknak elsőre Michael Palin műsorai ugranak be. Szoktak konzultálni?
Michael Palin korábban kezdte, de azért már én is 25 éve csinálom. Azoknál, akiket felsorolt, én mindenképpen régebben kezdtem. Beutaztam a földgolyót Indiától Afrikáig, a Nílustól Mongóliáig, Oroszországtól Görögországig. Ha jól számolom, a huszonkettedik utazós műsoromnál tartok. Michael Palinnal nem szoktunk szakmai kérdésekben egyeztetni, de volt, hogy féltékennyé tettem: „Bárcsak nekem jutott volna Irán!” – közölte egyszer. Azt válaszoltam, hogy én meg Kasmírért irigylem. Ugyanis ott születtem. Michael egyébként jó barátom, de szakmáról nem beszélünk.
A britek önt mindenekelőtt az Absolutely Fabulous (nálunk Pusszantlak, drágám!) című komédiasorozattal azonosítják. Miért működik ilyen jól a komikusok és az utazóshow-k párosítása?
Nem tartom magam komikusnak, csupán színésznő vagyok. Az utazás a véremben van, a Távol-Keleten nőttem fel, beleszülettem az utazásba. Modellként, majd színészként is ebből állt az életem. Úgyhogy a műfaj szinte adta magát. Ezek a sorozataim nem komikus műsorszámok, nem az a cél, hogy vicces legyek.
Olykor hajmeresztő kalandokra is vállalkozik, a Duna-sorozat ausztriai epizódjában a bécsi városháza páternoszterét is kipróbálta. A páternoszter-fóbiások – vagyunk jó néhányan – el fogják takarni a szemüket.
