A német kocsik mostanában sokszor már nem Németországban, hanem Németországnak készülnek, példa rá Magyarország, amely vonzza az érintett gyárakat. Ma már magyar földön alakul az ágazat jövője. Olyanok szálltak be, mint a BMW, az Mercedes, az Audi, továbbá az új szereplők Kínából. Hogy mi ennek az oka? – kérdezi az autóipar szakértője, Patrick Freiwah a Frankfurter Rundschau-ban.
Nos, a német szakma válságban van: üzemeket zárnak be, munkahelyeket szüntetnek meg, sokba kerül a termelés, mást sem lehet olvasni a szalaghírekben. Ehhez képest a három nagy konszern egyre csak bővít Magyarországon, szépen áthelyezik oda az üzemeket.
A Mercedes azt tervezi, hogy 300 ezer autó gördül majd ki a kecskeméti gyárból, pont annyi, mint a baden-württembergi Rastattból, csak épp az előállítás sokkal kevesebbe kerül. Nem kell annyi közterhet fizetni például a munkabérek után, kisebb a nyereségadó is, közel van az értékesítési piac és az állami szervek igen készségesek. Az energia is olcsóbb.
Emellett sokat számít, hogy az ország nyitott Kína és Oroszország felé. Az ország mágnes a kelet-ázsiai befektetők számára, függetlenül ideológiától és politikai narratívától. Ugyanakkor az gond, hogy több külföldi cég is arra panaszkodott: a hatóságok jogsértéseket követtek el velük szemben.
New York Times
Sok európai, köztük jó pár politikai vezető attól fél, hogy Trump a szélsőjobbos hatalomátvételen dolgozik a kontinensen. Olyan pártok kormányra jutását támogatja, amelyek hozzá hasonlóan vélekednek a nacionalizmusról és a hagyományos értékekről. Az USA az eltelt 9 hónapban kinyilvánította, hogy az ilyen erők mellett áll a briteknél, a cseheknél, franciáknál, magyaroknál, olaszoknál, hollandoknál, románoknál, szlovákoknál és a spanyoloknál.
