„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A hét fogalma: mentelmi jog
Orbán Viktor és a Fidesz részéről felháborodás fogadta, hogy az Európai Parlament (EP) nem függesztette fel Magyar Péter – valamint Dobrev Klára és az olasz Antifa-aktivista Ilaria Salis – mentelmi jogát, akit három ügyben is szeretnének felelősségre vonni. Salis több mint egy évig börtönben volt Magyarországon, és 11 évig terjedő büntetés fenyegette, ám amikor tavaly EP-mandátumot szerzett, ki kellett engedni, s felfüggeszteni az eljárást ellene. Az EP-képviselőség ugyanis mentelmi joggal jár a mandátum ideje alatt.
Az EP megfogalmazása szerint a mentelmi jog nem egyéni privilégium, azt a célt szolgálja, hogy a képviselő politikai indíttatású eljárás alá vonás veszélye nélkül, szabadon végezhesse munkáját. Kivételt képez, ha valakit a nyomozó hatások in flagrante delicto, azaz a cselekedet elkövetése közben tetten érnek. Ez történt 2022-ben a görög szocialista Eva Kailivel, az EP akkori egyik alelnökével, akinek az otthonában több táska készpénzt találtak, ami katari forrásokból származott. Kailit akkor őrizetbe vették.
A parlamenti képviselők mentelmi joga demokráciákra jellemző. Diktatúrákban a hatalom ellenfelei bármikor felelősségre vonhatóak, a hívek viszont jellemzően jogszabályok nélkül is védettséget élveznek. A törvényhozók immunitásának ötlete ugyanakkor még az alkotmányos királyság államformából ered. Először abban a parlamenti alsóházi viselkedési kódexben tűnik fel, amit Sir Thomas Smith 1583-ban publikált, s ami később útmutatóként szolgált az Egyesült Államok alkotmányát megszövegezőknek is.
Az erre épült úgynevezett westminsteri típusú mentelmi jog Nagy-Britanniában az alsóház és a Lordok Háza minden tagjára vonatkozik, és kimondja, hogy a törvényhozásban végzett cselekedeteikért és elhangzott szavaikért nem indítható ellenük eljárás. Vagyis sem a szavazatukért nem vonhatják felelősségre, de rágalmazásért sem lehet őket bíróság elé állítani. A történelem során akadt olyasvalaki is, aki államtitkot hozott nyilvánosságra büntetlenül.
A viselkedési kódex ugyanakkor tilt bizonyos „parlamentbe nem illő” kifejezéseket. Ilyen, amikor valaki a képviselőtársát hazugnak nevezi. A westminsteri rendszer sajátossága ugyanakkor, hogy bűncselekményért minden további nélkül eljárás indítható, vagyis Magyar Pétert vagy Ilaria Salist a londoni parlament tagjaként nem védené mentelmi jog. A westminsteri modellt vették át az egykori brit gyarmatokból lett független államok is, mint Ausztrália, Kanada és Új-Zéland.
Az Egyesült Államokban pedig hosszú a listája azoknak a képviselőknek és szenátoroknak, akik ellen hivatali idejük alatt folyt büntetőeljárás, sőt el is ítélték őket, anélkül, hogy bármiféle mentelmi jog megvonására szükség lett volna. Edward Kennedy például szenátor volt, amikor az általa okozott közlekedési balesetben meghalt utasa ügyében bűnösnek vallotta magát, és két hónap felfüggesztett büntetést kapott.
Az európai kontinentális modellben viszont a mentelmi jog abszolút, azt a mentelmi bizottság, illetve a parlament vonhatja meg, valamint a képviselő mondhat le róla. Az 1988-as brazil alkotmány is kissé eltér: ott a rögzített mentesség túlmegy az általában megszokotton, mert a mandátum alatt súlyos bűncselekmény – lopás vagy akár gyilkosság – esetén is védettséget nyújt, és a rajtakapott törvényhozó letartóztatását is felülírhatja a parlament.
Ilaria Salis a budapesti tárgyalására érkezik
Attila Kisbenedek / AFP
https://youtu.be/6xJlPO5jqE8?si=pMaZREkxBnZBrdYf
