A helyszínen jelen lévő újságírók körében is meglepetést váltott ki, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága tegnap úgy döntött, nem függeszti fel az olasz szélsőbaloldali képviselő Ilaria Salis mentelmi jogát.
Salist a magyar ügyészség súlyos testi sértés és közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsítja, melyet 2023 februárjában egy szélsőbaloldali csoport tagjaként járókelők ellen követett el Budapesten. Tizenöt hónapot töltött előzetes letartóztatásban, az ügyészség tizenegy év fegyház kiszabását kérte. Mivel egy olasz párt listáján európai parlamenti mandátumot szerzett a tavalyi EP-választáson, szabadon kellett bocsátani. A magyar hatóságok ekkor egyből kérték mentelmi jogának felfüggesztését. A jogi bizottság azonban ezt nem szavazta meg, a végső döntést az EP október 6-án kezdődő plenáris ülése mondja ki. (A jogi bizottság sem Magyar Péter, sem Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését nem javasolja.)
Salis esetében érdekesség, hogy az ügyet előterjesztő spanyol néppárti képviselő, Adrián Vázquez Lázara a mentelmi jog felfüggesztését javasolta, a képviselők azonban nagyon szoros szavazásban ezzel ellentételesen foglaltak állást. Salis számára segítség volt a néppárti képviselők megosztottsága (vagyis voltak, akik mellé álltak), illetve döntőnek bizonyult, hogy – az EUrologus információi szerint – a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazság Párt két képviselője sem akarta kiadni Salist. Ettől függetlenül az ő esetében korántsem lehet lefutottnak nevezni az ügyet, az Európai Parlament plenáris ülése egyszerű többséggel dönt, vagyis még könnyen átfordulhat a szavazati arány.
Mindenesetre az eltelt egy napban legalább két fontos tanulságot le lehet vonni:
- a kérelmek elutasítása a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt történt, amit az EP korábban már többször kimondott. Ez azt jelenti, hogy valamennyi Magyarországról érkező felfüggesztési kérelemnek nagy valószínűséggel ugyanez lesz a sorsa;
- ugyancsak hivatkozási alap volt Salis esetében Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár posztja a közösségi médiában, amelyben a márianosztrai börtön koordinátáival üzent Salisnak. Ebből a képviselők azt a következtetést vonták le, hogy Magyarországon a kormány hoz ítéleteket büntetőügyekben – vagyis ennek nem lehet kitenni egy EP-képviselőt.
Egy nappal a jogi bizottság ülése után Brüsszelben sajtótájékoztatót tartott Ilaria Salis, Martin Schirdewan, a baloldali frakció vezetője és Cuno Tarfusser, a Nemzetközi Büntetőbíróság volt bírája, korábbi milánói főügyészhelyettes társaságában. Tarfusser – elmondása szerint – soha nem találkozott korábban az olasz képviselővel.
Az ideológiai okokból indított üldözésem soha nem szűnt meg. Épp ellenkezőleg, a magyar kormány, Orbán szóvivőjén keresztül, továbbra is rágalmaz engem, terroristának nevez, és azzal fenyeget, hogy rács mögé zár. Még annyi tisztesség sincs benne, hogy megvárja az ítéletet. Ez sérti az ártatlanság vélelmének alapelvét, amely minden jogállam alapját képezi. Nyilvánvalóan ez nem vonatkozik egy illiberális demokráciára, ahogyan Orbán szereti leírni az országát
– jelentette ki Ilaria Salis, aki azt is többször elmondta, nem az a célja, hogy megússza a büntetőeljárást, hanem azt kéri, hogy a tárgyalást Olaszországban folytassák le. Erre lehetőséget ad az olasz jogrend, az igazságügyi miniszternek kell kérelmeznie ezt a magyar hatóságoktól.
Azt kívánom, hogy az olasz hatóságok a lehető leggyorsabban avatkozzanak közbe, hogy biztosítsák saját állampolgáraik védelmét, és garantálják az alapvető jogaikat, amelyeket tiszteletben kell tartani. A követelésem, a kérésem egyértelmű. Olaszországban akarok bíróság elé állni, nem Magyarországon
– mondta Salis. Kérdésekre válaszolva azt is határozottan kijelentette, hogy a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el. Valóban volt Budapesten a kérdéses időpontban, hogy szélsőjobboldali tüntetések ellen tiltakozzon, de semmilyen erőszakos akcióban nem vett részt.
Martin Schirdewan emlékeztetett arra, hogy az európai parlamenti képviselők 2024-ben nagy többséggel elfogadtak egy állásfoglalást, amely rámutatott a jogállamiság és a demokrácia hiányosságaira Magyarországon. Ezért szerinte egyetlen képviselőt sem lehet kiadni Magyarországnak. Úgy fogalmazott:
Ez az Európai Parlament hitelességének és az európai demokrácia hitelességének kérdése.
Cuno Tarfusser egy saját maga által vitt ügyet és egy francia esetet említett, amelyek „tökéletes átfedésben vannak Ilaria Salis és mások ügyével”. 2023 végén Tarfusser milánói főügyészhelyettesként egy magyarországi kiadatási kérelem elutasítását kérte a Fellebbviteli Bíróságtól két okból. Az egyik az volt, hogy az európai elfogatóparancsban szerepelt vádbeli bűncselekmények és a fenyegetett büntetés közötti aránytalanság volt, holott „a cselekmény és a büntetés közötti arányosság a büntetőjog alapelve”. A másik érve Magyarország politikai, jogi és társadalmi helyzetével volt kapcsolatos, úgy vélte, hogy egy úgynevezett illiberális demokráciában sérülnek a közös európai értékek, többek között az igazságszolgáltatás függetlensége. Végül a bíróság helyt adott a kérelemnek, és nem adták ki az érintett személyt. Egy másik 2023-as esetet is felhozott Cuno Tarfusser, április 9-én a Párizsi Fellebbviteli Bíróság is megtagadta egy személy kiadását, akit elfogatóparancs alapján tartóztattak le, mert a bíróság szerint „egyértelműen fennáll a tisztességtelen tárgyalás veszélye”.
„Egy olyan bíróság által lefolytatott tárgyalás, amely nem független, és nem pártatlan, és annak a veszélye is fennáll, hogy az átadás esetén az illető embertelen és megalázó bánásmódban részesül az őrizetben. Jelentős, hogy mindkét határozat, a milánói és a párizsi, kifejezetten hivatkozik különböző uniós intézmények, köztük az Európai Parlament több határozatára is. Elismeri és elítéli a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos aláásását, amelyet ezért a döntéshozóknak politikai hitvallásuktól függetlenül tisztában kell lenniük és figyelembe kell venniük” – világította meg az ügyek hátterét Tarfusser. A sajtótájékoztatón volt egy közjáték is, amikor a Hír TV tudósítója Salisnak közvetlen közelről egy fotót mutatott, s azt kérdezte, hogy felismeri-e azt a személyt, „akit az elvtársai és esetlen ön is megvertek Budapesten”.
Elegem van ezekből a vádakból és rágalmakból. A magyar igazságszolgáltatás soha nem vádolt meg azzal, hogy megütöttem volna azt a személyt. Ahogy a múltban már világossá tettem, és ezt megismétlem, teljesen ártatlan vagyok
– mondta válaszul Ilaria Salis, megismételve, hogy éppen ezért nyújtott be kérelmet az olasz hatóságokhoz, hogy indítsanak eljárást ellene, hogy „vessenek véget ennek a kirakatpernek, ennek a bohózatba illő magyarországi tárgyalásnak”.
