A Boston Consulting Group (BCG) Henderson Intézetének október elején megjelent elemzése összegzi, milyen célzott lépésekkel érhető el a gazdaságilag fejlett országokban, hogy 2050-re a lakosság idősödése mellett jobban is élhessen.
2050-re az OECD 38 tagállama közül 5 kivételével mindegyikben a népesség 21 százaléka lesz 65 éves vagy ennél is idősebb. A társadalmak idősödése Magyarországot sem kerüli el: az ENSZ előrejelzései szerint a 65 évesek vagy annál idősebbek aránya a 2022-es 20 százalékról 2030 közepére 21 százalékra, 2050 közepére pedig 27,5 százalékra nő. A fejlett világ népességének öregedése kritikus következményekkel jár, beleértve a lehetséges munkaerőhiányt, a termelékenység és az innováció csökkenését, valamint a belföldi kereslet zsugorodását is.
Mindezek a változások nemcsak a GDP-növekedésre jelentenek veszélyt, hanem komoly és mélyreható hatásaik vannak a polgárok általános jóllétére is – beleértve a mentális és fizikai egészséget vagy az emberi kapcsolatokat. A jó hír az, hogy a BCG Henderson Institute (BHI) szerint azok az országok, amelyek megértik a gazdasági növekedés és a jóllét közötti dinamikát, képesek lehetnek virágzó jövőt építeni.
A BHI-ben olyan saját fejlesztésű modellt hoztunk létre, amely 40 indikátor felhasználásával, 13 OECD-ország (Ausztrália, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Norvégia, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok) 20 évnyi adatainak (2000–2019) felhasználásával képes előrevetíteni az egyes országok gazdasági teljesítményét (GDP) és polgáraik jóllétét 2050-ig.
A modell két fő komponensből áll:
A modell megmutatja, hogy a gazdasági tényezők és a jólléti mutatók közötti kapcsolat rendkívül komplex, ugyanakkor a BHI jólléti mutatója jelentősen egybecseng olyan korábbi szubjektív mérések eredményével, mint például a 2023-as World Happiness Report.
A modell Japán példáján keresztül mutatja be azokat a kritikus döntéseket, amelyekkel a különböző kormányok szembesülnek az egy főre jutó GDP és a jóllét növelése érdekében. A BHI három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel azért, hogy Japán az egy főre vetített GDP-t hogyan tudja a jelenlegi 47 679 dollárról 2050-re 50 ezer dollárra növelni – ezek között van a jóllétre negatívan, neutrálisan és pozitívan ható döntési lehetőség is.
Japán már 2007-ben, a világon elsőként vált szuperöregedő társadalommá, mivel már akkor a lakosság 21 százaléka volt 65 éves vagy idősebb. A mintaországban számításaink szerint 2023 és 2050 között az egy főre jutó GDP alapesetben átlagban csak évi 0,45 százalékkal nő reálértéken. Az ország jólléti mutatója, ami már most is a legalacsonyabb a vizsgált fejlett országok között, csak kismértékben javulna: 5,4-ről 5,9-re.
Japánban az idősek aránya 2050-re eléri a 37 százalékot az ENSZ várakozásai szerint, ami a legmagasabb lesz a fejlett országok között. Ez az arány értelemszerűen jelentősen csökkenti majd a munkaerőpiacon a kínálati oldalt, míg a beruházások csak 1,1 százalékkal nőnek várhatóan éves szinten, gátolva a termelékenység növekedését. A kis- és középvállalkozások várhatóan ugyanis csak korlátozottan használják majd a mesterséges intelligenciát és a robotikát.
Az úgynevezett aspirációs forgatókönyv alapján viszont Japán 0,45 százalékról 1,3 százalékra növelheti az éves GDP növekedését, a jólléti indexét pedig 5,4-ről 7,6-ra. Ennek eléréséhez a BHI modellje hat kritériumot talált:
A Japánban 2020 és 2024 között bevezetett átfogó intézkedések nagymértékben illeszkednek is ehhez a hat kritériumhoz. Például az innováció előmozdítására 10 billió jenes (mai áron több mint 22 ezer milliárd forintos) egyetemi alapítványt és startupfejlesztési tervet indítottak, továbbá 1 billió jenes átképzési politikát vezettek be. A születési ráta csökkenésének megakadályozása érdekében a családok támogatására bevezettek egy átfogó, minden generációra kiterjedő támogatási modellt, ami a terhességtől az egyetemi oktatásig segít – hasonlóan a francia vagy svéd megoldáshoz.
A népesség elöregedésének hatásaira adott megoldások testre szabott, vagyis az egyes országok sajátosságain alapuló ötleteket igényel. Az Egyesült Államokban például a termelékenység növekedését támogatják a magas K+F beruházások, valamint a munkaerő mobilitása, de a jövedelmi egyenlőtlenségek súlyosbodása és a várható egészséges élettartam csökkenése gátolja a jóllét javulását.
Az aspirációs forgatókönyv alapján az USA a GDP/fő növekedését 1,5 százalék per évre növelheti, az alapszcenárió 0,8 százalékos előrejelzésével szemben, jólléti indexét pedig 6,7-ről 8,1-re emelheti. Ehhez kulcsfontosságú a várható egészséges élettartam és a munkaerőpiac bővítése, elsősorban a nők és az idősebb munkavállalók bevonásával, az export növelése, a szociális háló erősítése, a magánszektor beruházásainak elősegítése és az élethosszig tartó tanulás bátorítása.
Németország hasonló tempóban öregszik, mint Japán – 2050-re a 65 évnél idősebbek aránya 30 százalék felett lesz. Bár az oktatás és a fejlett gyártás területén végzett beruházások támogatják a termelékenységet, a kkv-kra való támaszkodás, ami lassabb a digitális technológiák alkalmazásában, hátráltatják a termelékenységnövekedés felgyorsítását.
Az aspirációs forgatókönyv szerint Németország 1,1 százalékos reál-GDP fő/év növekedést érhetne el, szemben az alapszcenárió 0,6 százalékos növekedésével, és igen jelentős, 7,2-ről 10,2-re ugró jólléti pontszámot. Németország számára a kritikus lépések közé tartozik a rendelkezésre álló jövedelem növelése például adócsökkentéssel, a vállalati szektor beruházásainak ösztönzése, az egészséges várható élettartam és a termékenységi ráta növelése például a betegségmegelőzéssel kapcsolatos oktatással, a biomedicinális innovációk előmozdításával és a gyermekvállalás társadalmi-gazdasági támogatásának növelésével.
A demográfiai változások a vállalatok számára is kihívásokat jelentenek – elég olyan példákat említeni, mint a munkaerőhiány vagy a kereslet csökkenése. Ezért a magánszektor számára létfontosságú, hogy stratégiai szempontból kezeljék az öregedést.
A BCG négy fő területen javasol azonnali lépéseket a vállalatoknak:
A mesterséges intelligencia és az automatizálás növeli a termelékenységet, míg a folyamatok MI-első szemléletű újratervezése lehetővé teszi az emberi erőforrások felszabadítását. Mindemellett a vállalatoknak foglalkozniuk kell az idősgondozás munkaerőre gyakorolt hatásával is. Japánban évente több mint 100 ezer ember hagyja ott az állását a ránehezedő ápolási feladatok miatt, ami 2030-ra 60 milliárd dollárt meghaladó termelékenységveszteséget okozhat. A rugalmas munkaidő és a HR-intézkedések segíthetnek.
A BCG kutatása szerint a jövőbeni siker érdekében a kormányoknak és a magánszektor szereplőinek együtt kell működniük. Ez a partnerség jobb politikákhoz és végső soron virágzóbb társadalomhoz vezethet.
A hírlevél a BHI Countries with Aging Populations Can Thrive. Here’s How című írása alapján készült. Szerzők: Sam Karita, Tomoki Isogai, Bakos Csaba és Vincent Chin. 2025. október 1., bcg.com.
Nyitókép: Idős emberek fasúlyzókkal edzenek egy tokiói templom udvarán 2012. szeptember 17-én Japán idősek napjának megünneplésére. Fotó: Yoshikazu Tsuno / AFP
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják például a gazdaság, a menedzsment vagy a viselkedéstudomány területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
