Öregednek a társadalmaink, de lenne megoldás erre a problémára is
A Boston Consulting Group (BCG) Henderson Intézetének október elején megjelent elemzése összegzi, milyen célzott lépésekkel érhető el a gazdaságilag fejlett országokban, hogy 2050-re a lakosság idősödése mellett jobban is élhessen.
2050-re az OECD 38 tagállama közül 5 kivételével mindegyikben a népesség 21 százaléka lesz 65 éves vagy ennél is idősebb. A társadalmak idősödése Magyarországot sem kerüli el: az ENSZ előrejelzései szerint a 65 évesek vagy annál idősebbek aránya a 2022-es 20 százalékról 2030 közepére 21 százalékra, 2050 közepére pedig 27,5 százalékra nő. A fejlett világ népességének öregedése kritikus következményekkel jár, beleértve a lehetséges munkaerőhiányt, a termelékenység és az innováció csökkenését, valamint a belföldi kereslet zsugorodását is.
Mindezek a változások nemcsak a GDP-növekedésre jelentenek veszélyt, hanem komoly és mélyreható hatásaik vannak a polgárok általános jóllétére is – beleértve a mentális és fizikai egészséget vagy az emberi kapcsolatokat. A jó hír az, hogy a BCG Henderson Institute (BHI) szerint azok az országok, amelyek megértik a gazdasági növekedés és a jóllét közötti dinamikát, képesek lehetnek virágzó jövőt építeni.
A jóllét mutatói
A BHI-ben olyan saját fejlesztésű modellt hoztunk létre, amely 40 indikátor felhasználásával, 13 OECD-ország (Ausztrália, Kanada, Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Norvégia, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok) 20 évnyi adatainak (2000–2019) felhasználásával képes előrevetíteni az egyes országok gazdasági teljesítményét (GDP) és polgáraik jóllétét 2050-ig.
A modell két fő komponensből áll:
az egyik a gazdasági növekedést értékeli, lefedve a kínálati oldalt (pl. termelékenység, munkaerőpiac) és a keresleti oldalt (a magánszektor fogyasztása, kormányzati kiadások);
a másik komponens pedig maga a jóllét, mely olyan tényezőket integrál, mint a mentális és fizikai egészség, az emberi kapcsolatok, valamint a munkahelyi elkötelezettség.
A modell megmutatja, hogy a gazdasági tényezők és a jólléti mutatók közötti kapcsolat rendkívül komplex, ugyanakkor a BHI jólléti mutatója jelentősen egybecseng olyan korábbi szubjektív mérések eredményével, mint például a 2023-as World Happiness Report.
A modell Japán példáján keresztül mutatja be azokat a kritikus döntéseket, amelyekkel a különböző kormányok szembesülnek az egy főre jutó GDP és a jóllét növelése érdekében. A BHI három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel azért, hogy Japán az egy főre vetített GDP-t hogyan tudja a jelenlegi 47 679 dollárról 2050-re 50 ezer dollárra növelni – ezek között van a jóllétre negatívan, neutrálisan és pozitívan ható döntési lehetőség is.
Az munkaórák számának növelése évi 1606 óráról 1718 órára – ez elérné a kívánt GDP-hatást, de negatívan befolyásolná a jóllétet. Nyomást gyakorol a várható élettartamra és a születési rátákra, ami tovább súlyosbíthatja az elöregedési folyamatot.
A nyugdíjkorhatár 65 évről 70 évre emelése – ez a lépés növelné a GDP-t (többek között a magasabb rendelkezésre álló jövedelemből fakadó nagyobb fogyasztás révén). A jóllétre gyakorolt hatása azonban lényegében nincs. Pozitívuma, hogy az idősebb polgárok nagyobb választási szabadságot élveznének, és tovább lehetnének aktívak a munkaerőpiacon – de kedvezőtlen a korábban nyugdíjba vonulni szándékozókra gyakorolt negatív hatásai és a szabadidős költések csökkenése miatt.
A termelékenység fellendítése (60 dollár/óráról 63 dollár/órára) – ez az opció mind az egy főre jutó GDP-ben, mind a jóllétben pozitív eredményt hozna. A magasabb termelékenység növeli a teljesítmény érzését és a jövedelmeket, valamint az eredményes munka érzését, ami tovább fokozná a munkahelyi elkötelezettséget.
Japán aspirációs forgatókönyve
Japán már 2007-ben, a világon elsőként vált szuperöregedő társadalommá, mivel már akkor a lakosság 21 százaléka volt 65 éves vagy idősebb. A mintaországban számításaink szerint 2023 és 2050 között az egy főre jutó GDP alapesetben átlagban csak évi 0,45 százalékkal nő reálértéken. Az ország jólléti mutatója, ami már most is a legalacsonyabb a vizsgált fejlett országok között, csak kismértékben javulna: 5,4-ről 5,9-re.
Japánban az idősek aránya 2050-re eléri a 37 százalékot az ENSZ várakozásai szerint, ami a legmagasabb lesz a fejlett országok között. Ez az arány értelemszerűen jelentősen csökkenti majd a munkaerőpiacon a kínálati oldalt, míg a beruházások csak 1,1 százalékkal nőnek várhatóan éves szinten, gátolva a termelékenység növekedését. A kis- és középvállalkozások várhatóan ugyanis csak korlátozottan használják majd a mesterséges intelligenciát és a robotikát.
Az úgynevezett aspirációs forgatókönyv alapján viszont Japán 0,45 százalékról 1,3 százalékra növelheti az éves GDP növekedését, a jólléti indexét pedig 5,4-ről 7,6-ra. Ennek eléréséhez a BHI modellje hat kritériumot talált:
A termelékenység fellendítése: a K+F kiadások, technológiai fejlesztések (AI és automatizáció) alkalmazása, magánbefektetések növelése.
A belföldi fogyasztás ösztönzése: egyebek mellett a rendelkezésre álló jövedelem növelésével.
A globális piacok megragadása: vagyis a nettó export növelése.
A munkahelyi elkötelezettség fokozása: átképzési lépésekkel, munkaerőpiaci reformokkal.
Az emberi kapcsolatok javítása: a társadalmi elszigeteltség csökkentése, a vidéki gazdaságok erősítése, az infrastruktúra fejlesztése.
A családok és idősebb polgárok támogatása: a születési ráta csökkenésének kezelése, időseket segítő támogatások bevezetése, bővítése.
A Japánban 2020 és 2024 között bevezetett átfogó intézkedések nagymértékben illeszkednek is ehhez a hat kritériumhoz. Például az innováció előmozdítására 10 billió jenes (mai áron több mint 22 ezer milliárd forintos) egyetemi alapítványt és startupfejlesztési tervet indítottak, továbbá 1 billió jenes átképzési politikát vezettek be. A születési ráta csökkenésének megakadályozása érdekében a családok támogatására bevezettek egy átfogó, minden generációra kiterjedő támogatási modellt, ami a terhességtől az egyetemi oktatásig segít – hasonlóan a francia vagy svéd megoldáshoz.
Országra szabva: USA, Németország
A népesség elöregedésének hatásaira adott megoldások testre szabott, vagyis az egyes országok sajátosságain alapuló ötleteket igényel. Az Egyesült Államokban például a termelékenység növekedését támogatják a magas K+F beruházások, valamint a munkaerő mobilitása, de a jövedelmi egyenlőtlenségek súlyosbodása és a várható egészséges élettartam csökkenése gátolja a jóllét javulását.
Az aspirációs forgatókönyv alapján az USA a GDP/fő növekedését 1,5 százalék per évre növelheti, az alapszcenárió 0,8 százalékos előrejelzésével szemben, jólléti indexét pedig 6,7-ről 8,1-re emelheti. Ehhez kulcsfontosságú a várható egészséges élettartam és a munkaerőpiac bővítése, elsősorban a nők és az idősebb munkavállalók bevonásával, az export növelése, a szociális háló erősítése, a magánszektor beruházásainak elősegítése és az élethosszig tartó tanulás bátorítása.
Németország hasonló tempóban öregszik, mint Japán – 2050-re a 65 évnél idősebbek aránya 30 százalék felett lesz. Bár az oktatás és a fejlett gyártás területén végzett beruházások támogatják a termelékenységet, a kkv-kra való támaszkodás, ami lassabb a digitális technológiák alkalmazásában, hátráltatják a termelékenységnövekedés felgyorsítását.
Az aspirációs forgatókönyv szerint Németország 1,1 százalékos reál-GDP fő/év növekedést érhetne el, szemben az alapszcenárió 0,6 százalékos növekedésével, és igen jelentős, 7,2-ről 10,2-re ugró jólléti pontszámot. Németország számára a kritikus lépések közé tartozik a rendelkezésre álló jövedelem növelése például adócsökkentéssel, a vállalati szektor beruházásainak ösztönzése, az egészséges várható élettartam és a termékenységi ráta növelése például a betegségmegelőzéssel kapcsolatos oktatással, a biomedicinális innovációk előmozdításával és a gyermekvállalás társadalmi-gazdasági támogatásának növelésével.
A vállalatok szerepe
A demográfiai változások a vállalatok számára is kihívásokat jelentenek – elég olyan példákat említeni, mint a munkaerőhiány vagy a kereslet csökkenése. Ezért a magánszektor számára létfontosságú, hogy stratégiai szempontból kezeljék az öregedést.
A BCG négy fő területen javasol azonnali lépéseket a vállalatoknak:
A vállalati stratégia számoljon az öregedést hatásaival. Építsék be a demográfiai megatrendet az üzleti stratégiába, hasonlóan az éghajlatváltozáshoz és a mesterséges intelligenciához.
Mérjék fel az üzletre gyakorolt hatását. Becsüljék meg, hogyan változik az alkalmazotti bázis, beleértve a toborzást és a megtartást, és hogyan befolyásolja a fogyasztói bázis változása a vállalatot.
Alakítsák az új valóságot a piacon – „ezüstgazdaság”. Az öregedő népesség új piaci lehetőségeket teremt. A vállalatoknak olyan termékeket és szolgáltatásokat kell fejleszteniük, amelyek az idősebb fogyasztók igényeire vannak szabva (például a japán UniCharm cég a babapelenkák után kifejlesztette a felnőttinkontinencia-megoldásait).
Igazítsák a trendekhez az alkalmazottak jóllétét. A vállalatoknak olyan új munkaerő-stratégiákat kell kialakítaniuk, amelyek vonzzák és megtartják a tehetségeket. Például átképzési lehetőségeket biztosíthatnak a 40-50 éves korosztálynak, és flexibilis munkavégzési lehetőséget az idős szülőket ápoló munkavállalóknak.
A mesterséges intelligencia és az automatizálás növeli a termelékenységet, míg a folyamatok MI-első szemléletű újratervezése lehetővé teszi az emberi erőforrások felszabadítását. Mindemellett a vállalatoknak foglalkozniuk kell az idősgondozás munkaerőre gyakorolt hatásával is. Japánban évente több mint 100 ezer ember hagyja ott az állását a ránehezedő ápolási feladatok miatt, ami 2030-ra 60 milliárd dollárt meghaladó termelékenységveszteséget okozhat. A rugalmas munkaidő és a HR-intézkedések segíthetnek.
A BCG kutatása szerint a jövőbeni siker érdekében a kormányoknak és a magánszektor szereplőinek együtt kell működniük. Ez a partnerség jobb politikákhoz és végső soron virágzóbb társadalomhoz vezethet.
Nyitókép: Idős emberek fasúlyzókkal edzenek egy tokiói templom udvarán 2012. szeptember 17-én Japán idősek napjának megünneplésére. Fotó: Yoshikazu Tsuno / AFP
Tetszik, amit olvasol?
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják például a gazdaság, a menedzsment vagy a viselkedéstudomány területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
Madáretetőben is találtak bankjegyeket az NVVH nyomozói. Az elnök szerint „senkinek az óvodai jele” nincs a megtalált hat és félmilliárdon, majd eldől, hogy kié volt.
A húsleves és a rántott hús sokaknak ismerős kiindulópont, de az ország étkezési kultúrája jóval sokszínűbb annál, mint amit a klasszikus családi ebédről alkotott képünk sugall.