A középiskolai felvételi vizsgák előtt nagy lehet a nyomás az iskolásokon. Rajtuk kívül leginkább a szülőknek kell mindent megtenniük, hogy a gyerekek a képességeikhez mérten jól teljesítsenek. Jó hír azonban, hogy idén sem kell számolni jelentős újítással, a felvételi eljárás rendje és a feladatlapok jellege nem változik a korábbi évekéhez képest.
HVG Középiskola 2026
A kiadvány – benne a legjobb magyar gimnáziumok 100-as rangsorával – október 28-ától kapható az újságosoknál, megrendelni pedig itt lehet. A hvg360-on megjelent cikkei (a korábbi években közölt hasonlókkal együtt) itt olvashatók. A HVG további speciális kiadványai itt érhetők el.
A középiskolába jelentkezett negyedikeseknek, hatodikosoknak és nyolcadikosoknak január 24-én esedékes központi írásbeli vizsgát magyar nyelvből és matematikából kell megírniuk, 45–45 percük lesz rá, a kettő között pedig 15 percet pihenhetnek. A feladatokra összesen 50 pontot lehet szerezni. A felvételi eljárás során nemcsak a megírt vizsga pontszáma számít, hanem a tanulók általános iskolai jegyei és az esetleges szóbeli vizsga eredménye is. Szóbelit nem minden középiskolában kell ugyanis tenni, erről az intézmények saját hatáskörben dönthetnek.
https://hvg.hu/360/20251027_HVG-Top-100-gimnazium-kozepiskolai-rangsor-2026-oktatas-felveteli
Gyorsnak kell lenni
Arra tökéletesen alkalmas matematikából az írásbeli felvételi, hogy szelektáljon a gyerekek között annak alapján, hogyan tudnak típusfeladatokat gyorsan megoldani, arra már kevésbé lehet azonban használni, hogy a speciális matematikatagozatokra a legtehetségesebbeket szűrje ki – véli Juhász Péter matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója. Ő úgy látja, vita tárgya, hogy ilyen feladatok mentén érdemes-e egyáltalán válogatni a gyerekek közül. Nem tartaná rossz ötletnek, ha az iskola szabadsága lenne, hogy eldöntse, milyen típusú felvételit alkalmaz, bár ennek az a hátránya, hogy akkor iskolánként változó feladatot kellene megírni, ami komolyabb terhet jelentene a gyerekeknek.
A szakember szerint a középiskolai matematikai írásbeli felvételin nincsen elég nehéz feladat, a hangsúly a gyorsan megoldható könnyebb feladatokon van, ami pont nem azt méri fel, hogy a gyermek mennyire képes elmélyülten gondolkodni matematikai feladványokon, mert itt pár perc jut csak egy feladatra. Ez jó hír azoknak, akik komolyabban nem akarnak foglalkozni később a matematikával, jól begyakorolható feladatokkal lesz dolguk, viszont mindezt a diákoknak nagy időnyomás alatt kell teljesíteniük.
„Azok a gyerekek, akik nem készültek fel a felvételi körülményeire, arra, hogy nincsen végtelen idejük gondolkodni valamin, sokszor a végére se érnek a feladatoknak. Itt nagy hangsúlyt kap az, hogy ki mennyire tűri ezt a stresszt és az, hogy mennyire képesek beosztani az idejüket. Ha valamiben elakadnak, ugrani kell a következő feladatra, és amennyiben marad idő, visszatérni a nem megoldottra” – magyarázza Juhász.
Jó megoldásnak tartaná, ha nem egyszerre kellene megírni a matematikafelvételit, hanem több alkalom alatt, mert így szerinte túl nagy fókuszba kerül a lelki teherbírás a valós tudással és készségekkel szemben.
