Jelentős stresszel járhat a készülés a középiskolai felvételire, nem kell azonban megijedni, néhány fontos lépés betartásával jó élmény is lehet a vizsgázás. Hogy miként érdemes nekivágni a folyamatnak, arról szaktanárokkal és pszichológussal beszélgettünk.
A középiskolai felvételi vizsgák előtt nagy lehet a nyomás az iskolásokon. Rajtuk kívül leginkább a szülőknek kell mindent megtenniük, hogy a gyerekek a képességeikhez mérten jól teljesítsenek. Jó hír azonban, hogy idén sem kell számolni jelentős újítással, a felvételi eljárás rendje és a feladatlapok jellege nem változik a korábbi évekéhez képest.
A középiskolába jelentkezett negyedikeseknek, hatodikosoknak és nyolcadikosoknak január 24-én esedékes központi írásbeli vizsgát magyar nyelvből és matematikából kell megírniuk, 45–45 percük lesz rá, a kettő között pedig 15 percet pihenhetnek. A feladatokra összesen 50 pontot lehet szerezni. A felvételi eljárás során nemcsak a megírt vizsga pontszáma számít, hanem a tanulók általános iskolai jegyei és az esetleges szóbeli vizsga eredménye is. Szóbelit nem minden középiskolában kell ugyanis tenni, erről az intézmények saját hatáskörben dönthetnek.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium vezeti a HVG idei gimnáziumi rangsorát, dobogós lett az Eötvös József Gimnázium és az I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium. Az első tízben immár két vidéki intézmény is van, a százas listára pedig egy tucat új gimnázium került fel.
Arra tökéletesen alkalmas matematikából az írásbeli felvételi, hogy szelektáljon a gyerekek között annak alapján, hogyan tudnak típusfeladatokat gyorsan megoldani, arra már kevésbé lehet azonban használni, hogy a speciális matematikatagozatokra a legtehetségesebbeket szűrje ki – véli Juhász Péter matematikus, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója. Ő úgy látja, vita tárgya, hogy ilyen feladatok mentén érdemes-e egyáltalán válogatni a gyerekek közül. Nem tartaná rossz ötletnek, ha az iskola szabadsága lenne, hogy eldöntse, milyen típusú felvételit alkalmaz, bár ennek az a hátránya, hogy akkor iskolánként változó feladatot kellene megírni, ami komolyabb terhet jelentene a gyerekeknek.
A szakember szerint a középiskolai matematikai írásbeli felvételin nincsen elég nehéz feladat, a hangsúly a gyorsan megoldható könnyebb feladatokon van, ami pont nem azt méri fel, hogy a gyermek mennyire képes elmélyülten gondolkodni matematikai feladványokon, mert itt pár perc jut csak egy feladatra. Ez jó hír azoknak, akik komolyabban nem akarnak foglalkozni később a matematikával, jól begyakorolható feladatokkal lesz dolguk, viszont mindezt a diákoknak nagy időnyomás alatt kell teljesíteniük.
„Azok a gyerekek, akik nem készültek fel a felvételi körülményeire, arra, hogy nincsen végtelen idejük gondolkodni valamin, sokszor a végére se érnek a feladatoknak. Itt nagy hangsúlyt kap az, hogy ki mennyire tűri ezt a stresszt és az, hogy mennyire képesek beosztani az idejüket. Ha valamiben elakadnak, ugrani kell a következő feladatra, és amennyiben marad idő, visszatérni a nem megoldottra” – magyarázza Juhász.
Jó megoldásnak tartaná, ha nem egyszerre kellene megírni a matematikafelvételit, hanem több alkalom alatt, mert így szerinte túl nagy fókuszba kerül a lelki teherbírás a valós tudással és készségekkel szemben.
5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró, 1 257 100 dollár.
