Már Brüsszelben is feltűnt, hogy hiába indul minden olyan ügyben vizsgálat, amelyben a támogatások szabálytalan felhasználását jelzi az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), a nyomozások gyakran elhúzódnak – értesült a HVG.
Pedig a hivatalos statisztikák alapján igen aktív a hazai ügyészség: 2020 és 2024 között 19 esetben fogalmazott meg igazságügyi ajánlást az OLAF, ezek közül pedig – bár a nyomozóhatóságnak erre nincs törvényi kötelezettsége – minden ügyben eljárás indult, vagy ha már folyamatban volt valamilyen vizsgálat, akkor hozzácsatolták az eset aktáihoz az uniós hivatal anyagát is.
A végső eredményt tekintve viszont csalódottak lehetnek azok, akik azt várják, hogy már felelősségre vonták az érintett döntéshozókat.
Az OLAF 2020 és 2024 közötti igazságügyi ajánlásaival érintett 19 ügy közül négyben történt vádemelés, míg két ügyben a nyomozást megszüntették. A többi 13 ajánlás esetében folyik a nyomozás.
https://hvg.hu/360/20250722_frankfurter-rundschau-korrupcio-eu-magyarorszag-orban-viktor-hadhazy-akos-ligeti-miklos
A csalás elleni hivatal egyébként egyik tagállamnak sem jelezte, hogy túl hosszúnak tartja az eljárásokat, így a magyar hatóságok sem kaptak erre utaló jelzést. Sőt, az ügyészség szerint kifejezetten jó a két szerv közötti együttműködés: „A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség a kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette” – közölték.
A HVG – másik uniós szervtől származó – információi szerint viszont már Brüsszelben is feltűnt a tisztviselőknek, hogy hiába indulnak eljárások, ezek túl hosszú ideig tartanak, és ritkán járnak valódi következménnyel.
