Fogyókúrás szerek: nem a lehetőségek fogynak
Az Ozempic révén robbantak be a köztudatba a GLP–1 típusú fogyasztószerek, melyekből idén újabb, kényelmesebb adagolást, fokozott hatékonyságot és tartósabb hatást ígérő készítmények érkezhetnek. A dán Novo Nordisk által tabletta formájába csomagolt szemaglutid nevű hatóanyag egy év alatt átlagosan 16,6 százalékos fogyáshoz vezethet – az amerikai gyógyszerfelügyelettől a karácsony előtti órákban már meg is kapta a jóváhagyást. Az amerikai Eli Lilly szintén szájon át szedhető tablettát fejlesztett a saját termékeiben is alkalmazott orforglipron nevű szerből, amely az eddigi vizsgálatok szerint 12,4 százalékos fogyást ígér.
Ezek a számok ugyan mérsékeltebb eredményt vetítenek előre, mint amennyi a jelenleg használatos injekciós formulával elérhető, ám ahogy a londoni The Economistnak nyilatkozó Ahmed Ahmed, az Imperial College London gasztroenterológusa hangsúlyozta, a heti egy injekcióhoz képest a napi egy tabletta egyenletesebb adagolást tesz lehetővé, így végeredményben javulhat a mindennapokban elérhető hatékonyság. Ráadásul ha nem heti egy nagy adag van, hanem több kisebb napi, akkor könnyebb kihagyni egy-egy napot, ha mellékhatás jelentkezik. Közben az amerikai Amgen épp ellenkező irányban fejleszt, havonta egy injekciós megoldáson dolgozik, és ezzel évi 20 százalékos fogyást ígér.
Az amerikai gyógyszeripari cégnek, az Eli Lillynek sikerült egy olyan, szájon át szedhető tablettát kifejlesztenie, amely kiválthatja a jövőben a cukorbetegek által használt injekciót.
Emberszabású robotok: ki- vagy bedurran?
A science-fictionbe illő jövő helyett, vagy legalábbis előtte a mesterséges intelligenciát mantrázó technológiai szektor következő csalódását hozhatják el a humanoid robotok. A CB Insights elemzése szerint az ipari emberszabásúak a befektetők érdeklődésének középpontjába kerültek. Ezen a területen azonban túl sok startup ígér áttörést bármiféle üzletileg értelmezhető bizonyíték nélkül. Az amerikai elemzői figyelmeztetés nem sokkal azután érkezett, hogy néhány hete a kínai kormányzat azért kongatta meg a vészharangot, mert az országban több mint 150 cég kínál – egyébként egymáshoz igen hasonló – humanoid robotokat. Kína államilag kívánja megakadályozni, hogy ezek a cégek elszívják a tőkét „valódi” kutatás-fejlesztési kezdeményezések elől.
W. Szabó Péter már a generatív AI megjelenése előtt egy évtizeddel foglalkozott predikciós modellekkel, és az elsők között ült fel az AI-vonatra is, Tengr.ai nevű képgeneráló alkalmazása a ChatGPT előtt néhány hónappal jelent meg 2022 végén. A marosvásárhelyi IT-szakember a HVG és az Amazing AI által szervezett AI Talks konferencián beszélt arról, hogy a mesterséges intelligencia igenis elveheti az emberek munkáját, mivel eljött az autonóm AI-ügynökök kora.
Eközben az ausztrál Macquarie Bank elemzése úgy számol, hogy a 2026-os év hozhatja el a fordulatot a humanoid robotok elterjedésében. A dokumentumot jegyző Daisy Zhang szerint most ugranak majd 50 ezerre az éves eladások, 2031-ben pedig már 1,1 millió emberszabású humanoid robotot értékesíthetnek.