Tojásokat több kosárba – hogyan diverzifikáld a pénzügyi portfóliód?

Hangzavar a piacokon ma is bőven van, ha nem is a régi kikiáltásos tőzsdék formájában. Egy jó privátbankár sokat olvas, érti a gazdasági összefüggéseket, és képes ezeket érthetően átadni ügyfeleinek. A jó befektetési döntésekhez az információt emészthető, világos formában kell kommunikálni. Ehhez erős kommunikációs készségek szükségesek.

Kérdezzen téged a privátbanki tanácsadód

A kommunikáció azonban soha nem egyirányú, legalább ilyen fontos a figyelem és a kérdezés. Meg kell érteni az ügyfél valódi igényeit, sokszor további kérdésekkel feltárni azokat. A portfólió kialakításánál ez elengedhetetlen. A magas EQ legalább akkora előny, mint a szakmai tudás. Nem véletlenül mondjuk néha: kicsit pszichológusok is vagyunk.

Van egy mondás, miszerint rólam csak az orvosom és a bankárom tud mindent. Ezzel maximálisan egyetértek. Ahogy az orvos elől sem érdemes eltitkolni a tüneteket, úgy a bankár elől sem célszerű elhallgatni a pénzügyi helyzet részleteit. Nem véletlenül kérdezünk a cashflow-ról, más megtakarításokról vagy likvid tartalékokról. Ezek határozzák meg, milyen befektetések lehetnek megfelelők.

Hüvelykujjszabályként általában 5-10 százalékos likviditás fenntartását javaslom. Tudom, ezzel akár 1-2 százalék hozamról is lemondunk, hiszen a likvid eszközök alacsonyabb hozamot kínálnak, de a biztonságérzet kárpótol.

Egy új ügyfélnek hasonló javaslatot tettem egyszer egy 100 millió forintos befektetés esetében. Ő úgy gondolta, a pénzre nem lesz szüksége, így mindent hosszú távú befektetésbe helyezne. Mégis tovább kérdezgettem a befektetésekkel kapcsolatban: akkor ezek szerint a következő 1-2 évben nem tervez mondjuk autót cserélni? Nem lesz szükség pár millió forintra a portfólióból? Erre a fejéhez kapott: két hónap múlva érkezett az új autója, mely átvételekor 10 millió forintra lesz szüksége. Ezzel megspórolta magának, hogy valamit akár veszteséggel kelljen eladnia vagy akár hosszú távú befektetési számlát kelljen feltörnie idő előtt.

Több kosár, több láb

A portfólió kialakításakor a diverzifikáció kulcskérdés. Ha minden tojást egy kosárba teszünk, és az kiesik a kezünkből, a kár is nagyobb lesz. Egy jó befektetési sztori még nem indokolja, hogy mindent egy helyre tegyünk. A problémák többsége nem az eszközválasztásból, hanem a rossz pozícióméretből fakad. A több lábon állás tehát fontos, de a túlzott szétaprózás sem cél.

Egyrészt diverzifikálhatunk eszközcsoportokonként, azaz tarthatunk

• kötvényt,

• részvényt és

• befektetési alapot is, vagy

• nemesfémeket,

• esetleg kriptodevizát.

De érdemes befektetési időtáv szerint is diverzifikálnunk portfóliónkat, azaz érdemes

• likvid eszközöket is tartani csakúgy, mint

• közép- és hosszú távú befektetéseket.

A devizák szerinti diverzifikáció szintén fontos, hiszen ezzel nemcsak a devizakockázatunkat tudjuk megosztani, hanem arra is hatással leszünk, hogy milyen eszközöket érünk el abban a devizában. Emlékszem, egy időben nagy sláger volt a

• norvég korona, azonban ebben a devizában a befektetési lehetőségek korlátozottak;

• a svájci frankkal is hasonló a probléma. (Bár az egyik „legédesebb részvény” a Lindt, ahol az éves közgyűlésen a részvényesek több kiló csokoládét is kapnak, épp svájci frankban vásárolható.)

• Fentiek alapján idehaza a befektetők általában forintban, euróban és dollárban gondolkodnak. Az arányokat természetesen személyes találkozó alapján egyénre kell szabni.

A devizák beépítése a portfólióba segít abban is, hogy földrajzi szempontból is tudjunk diverzifikálni. Például, ha a világ legnagyobb és leglikvidebb piacán szeretnénk befektetni, akkor érdemes dollárban tennünk, hogy ne fussunk devizakockázatot. Azaz érdemes lehet arra törekedni, hogy

• mindent a saját devizájában vegyünk meg.

Éppen ezért szoktam javasolni a nemesfémek esetében is a dolláros befektetés választását annak ellenére, hogy euróban is elérhetőek, hiszen a nemesfémeket dollárban kereskedik. Persze dönthet úgy egy befektető, hogy eurója van, és nem akar ezért dollárra váltani, de jó, ha tudja, hogy ebben az esetben futja az alaptermék devizakockázatát.

Földrajzi diverzifikációt jelenthet az is, ha

• a vagyon egy részét külföldön tartja a befektető.

Ez vagyonos embereknél valós piaci igényt jelent. Gondoljunk csak bele, hogy mondjuk az ingatlanjai, a cége mind ezer szállal kötik ide, a portfóliója koncentrált. Érezheti ezért úgy is, hogy azzal tud diverzifikálni, ha a befektetéseit külföldön tartja. A külföldi szolgáltató kiválasztásánál számos szempontot érdemes mérlegelni:

• a stabil nyugat-európai vagy angolszász jogrend, a kiszámítható szabályozási környezet és a szigorú jegybanki felügyelet mind fontos tényezők.

Amikor például a Concorde-nál azt vizsgáltuk, melyik helyszín lehet megfelelő arra, hogy külföldi befektetési szolgáltatót is indítsunk, London sokáig esélyes volt, a Brexit körüli bizonytalanság miatt viszont végül Írország mellett döntöttünk.

A földrajzi diverzifikáció iránti igény pedig az elmúlt években érezhetően erősödött: ma a privátbanki ügyfeleink közel 15 százaléka rendelkezik ír befektetési számlával is a Concorde Investment Irelandnél. Sok befektetőnek kényelmes, ha a portfólió egy része külföldön van, miközben a tanácsadás és az ügyintézés marad itthon (emellett az írországi szolgáltatónál elérhető a tartós befektetési számla konstrukciója, vagyis a befektetők kihasználhatják az itthoni adózási előnyöket is).

A piacok zaja várhatóan nem fog csökkenni. A legnagyobb érték továbbra is az, ha valaki érti, mi történik körülötte, és ehhez igazítja a saját döntéseit.

Nyitókép: Jose Pelaez / Connect Images / Connect Images via AFP