Aláírásgyűjtést indított február közepén „a magyar sportélet jövőjéért” a Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége, amelyet gyorsan átvett és a saját felületein is megjelentetett a Nemzeti Sport is.
A kezdeményezés nem előzmény nélküli, Szöllősi György, a sportlap főszerkesztője a Tisza Párt programjának megjelenése után arról írt: hivatalossá vált, hogy Magyar Péterék megszüntetnék az az amatőr és utánpótlássport működtetését, létesítményfejlesztését lehetővé tevő taorendszert, ami „beláthatatlan következményekkel járhat sok százezer gyermek sportolását tekintve”. Értelmezésére két nappal később egy publicisztikával is ráerősített, amelyben többek között azt állította, hogy „a Tisza még csak nem is különösebben tagadja, amit mindenki sejt: hatalomra kerülése esetén a magyar sportnak befellegzett”.
További néhány nap elteltével, a petíció megjelenése idején aztán újabb írást szánt a témának, amelyben azokra a reakciókra válaszolt, amelyeket a petíció megindítása kiváltott. Úgy fogalmazott, a napokban sok „eltartott kisujjas, óvatoskodó megnyilatkozást” hallott „a magyar sportra leselkedő végzetes veszéllyel kapcsolatban”, a tartózkodó magatartás magyarázataként pedig a legtöbbször az hangzott el a sportolók, sportorvosok, újságírók és szülők részéről, hogy nem akarnak politizálni”. Ami szerinte „úgy általában érthető, sőt, sok esetben kimondottan dicséretes. Csakhogy itt a magyar sport létéről vagy nemlétéről van szó”. Szerinte „ha a fejlődési pályára állított magyar sőt: Kárpát-medencei magyar) sport ismételt kivéreztetése” megtörténik, annak „szörnyű következményeit” nemcsak a sportolók és a sportban élők, hanem az oktatás, az egészségügy, összességében a nemzet is elszenvedi. Éppen ezért a Nemzeti Sport, amikor kiáll a petíció mellett, nem pártpolitizál, hanem a legfőbb kötelességét teljesíti: „lapunk 123 éves létének legfőbb célja és értelme a magyar sport ügyének szolgálata”.
Mit ígér a Tisza?
A legnagyobb ellenzéki párt szerint bár a sport területe az elmúlt másfél évtizedben példátlan mennyiségű közpénzt kapott, a forrásbőség nem járt együtt strukturális megújulással. A magas kiadások oka elsősorban az, hogy „túl sokat költünk túlárazott presztízsberuházásokra és propagandára”. Szerintük az élsportot kiszolgáló látványberuházások dominálnak, miközben a tömegsport, az iskolai és az amatőr sport háttérbe szorul, a sport társadalmi, egészségmegőrző funkciója gyenge. A helyi és országos politika rátelepedett a sportra, amelyet áthat a korrupció és a nepotizmus, ami kihat a versenysport eredményességére is. A források elosztása korrupcióval terhelt, átláthatatlan és egyenlőtlen, miközben az elszámoltatás nem működik, és a sportinfrastruktúra fejlesztése is koncepciótlanul zajlik.
https://hvg.hu/sport/20260208_sport-tamogatas-tao-tisza-part-program-kulcsar-krisztian
A párt azt ígéri, hogy lezárja a túlárazott stadionépítések és presztízsberuházások korszakát és a mindennapi egészség, a közösségépítés és a méltányos teljesítmény terévé teszi a sportot. Az ország minden pontján elérhető, fenntartható és közösségi sportinfrastruktúra jön létre, az iskolai sport újra a nevelés és a megelőzés része lesz.
A sport finanszírozásának átalakításáról is írnak, úgy fogalmaznak: átláthatóvá kívánják tenni. Kijelentik, hogy a jelenleg a társasági adón (tao) keresztül érkező finanszírozási összegeket nem csökkentik, továbbra is teljes egészében a sportra fordítanák, de költségvetési tényezővé teszik és biztosítják a hatékony felhasználást.
„Ez nem az élsportról szól”
Miután a petíció megjelent Nemzeti Sport oldalán, a népszerűsítésére kisvártatva videó is készült, amelyben többek között Nagy Tímea olimpiai bajnok vívó, Böde Dániel labdarúgó, Ilyés Ferenc korábbi válogatott kézilabdázó és Gergely István kétszeres olimpiai aranyérmes vízilabdázó mondja el, szerinte miért fontos „megvédeni a közös eredményeket” és kiállni a magyar sport jövőjéért.
