#sport

A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?



„Amikor épp nem halálfélelmem volt, nagyon jól szórakoztam” – végigmentünk a Tour de France sprintszakaszán

A hétvégén párizsi finiséhez érkezik a világ leghíresebb országúti kerékpárversenye, a Tour de France. A franciák nemzeti büszkeségének különleges szakaszát a franciák másik nemzeti büszkeségét, az éviani ásványvizet kortyolgatva – de leginkább az összes létező kapaszkodót szorongatva – néztük meg egy kísérőautóból.







Hatezer kalória, marhaszív, szájtapaszos alvás: Erling Haaland módszere túlmutat egy egyszerű diétán

Erling Haaland a 2026-os világbajnokságon hét góllal és egy történelmi negyeddöntővel bizonyította, hogy jelenleg ő a világ egyik legveszélyesebb csatára, és ennek nem sok köze van a véletlenhez. A norvég csatár napjait percre pontosan megtervezett, szinte megszállott rutin uralja, amelyben legalább annyira fontos szerepet kap az étkezés és az alvás, mint maga az edzés. Van benne olyan elem, amitől a csapattársai is földbe gyökerezett lábbal állnak, és olyan is, amit bármelyikünk kipróbálhatna még ma este. Megnéztük, mi rejlik Erling Haaland teljesítménye mögött, és mit érdemes ellesni belőle.





Vízben rejlik a longevity titka? Az úszás meglepő hatásai az ízületekre, a szívre és az agyra

Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk  olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.



Nem elég jól rúgni: a futball legélesebb helyzetei fejben dőlnek el

A futball legélesebb helyzeteit néha az az egyetlen pillanat fogja eldönteni, hogy ki hogyan reagál. Az adott játékos szándékosan vagy bizonytalanságból torpan-e meg a tizenegyes előtt, bepánikol-e egy rossz passz után, szétesik-e egy kapott gólt követően, vagy úgy felcsigázza a teher és a nyomás, hogy egymaga viszi tovább a hátán a csapatot a dobogó felé. Nézőként ezeket a jeleneteket vagyunk hajlamosak a „fejben dől el” kategóriájába sorolni. Ám mi van, ha ez valamiféle ködös, utólagos magyarázat a játékosok által megélt emberi magasságokra és mélységekre? Mennyi köze van a profi sportteljesítménynek a mentális állapothoz? Szántai Levente sportpszichológussal és Juhász Roland korábbi válogatott labdarúgóval jártuk körbe, mi történik a játékosok fejében, amikor a stadion, a sajtó és az egész világ figyelme egyszerre nehezedik rájuk.




Csontritkulással kezdett edzeni, 78 évesen már tizenhatszoros világbajnok

„Mit keres itt egy 66 éves ember?” – ez volt az első gondolat, ami végigfutott Kiss László fején, amikor először belépett egy mosonmagyaróvári edzőterembe. Attól tartott, hogy a kora miatt majd kinevetik, furcsán néznek rá, és nem találja a helyét a súlyzók között. Ma, tizenkét évvel később, 78 évesen már több mint száz verseny van mögötte, tizenhatszoros világbajnok, és története sokak számára bizonyítja, hogy a mozgásnak valóban nincs korhatára.