A lényeg
• A tartós megbízási jogviszonnyal bővült a biztosítási jogviszonyok köre.
• A jogviszony fennállását legkésőbb a megbízás kezdő napján be kell jelenteni.
• Nem a megbízási díj összegétől függ a biztosítási jogviszony létrejötte.
• Ha ügyvezetői feladatok ellátására kerülne sor megbízásban, akkor költségelszámolás nem alkalmazható.
• A jogviszony fennállását legkésőbb a megbízás kezdő napján be kell jelenteni.
• Nem a megbízási díj összegétől függ a biztosítási jogviszony létrejötte.
• Ha ügyvezetői feladatok ellátására kerülne sor megbízásban, akkor költségelszámolás nem alkalmazható.
2026. január 1-jétől a tartós megbízási jogviszonnyal bővült a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok köre. Az új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását legkésőbb a megbízás kezdő napján a foglalkoztatást megelőzően kell bejelenteni. A biztosítási jogviszonyt a bejelentéstől mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony hosszabb szünetelését, illetve a jogviszony végét.
A tartós megbízási jogviszony fogalma, létrejötte
A Tbj. alapján tartós megbízási jogviszony olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak. Tehát nem a megbízási díj összegétől függ a biztosítási jogviszony létrejötte, hanem csak annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a foglalkoztató a hosszabb időre (például hónapokra, évekre) létrejött megbízást tartós megbízási jogviszonyként jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak. Azaz, a biztosítási jogviszony a foglalkoztatói bejelentés alapján jön létre.
Van-e olyan szabály, amely előírja, hogy mikor kell egy megbízási jogviszonyt tartós megbízási jogviszonyként bejelenteni?
Erre nincs szabály, a jogalkotó a munkáltatóra (foglalkoztatóra) bízza annak eldöntését, hogy az adott (hosszabb időre létrejött) megbízást tartós megbízási jogviszonyként jelenti-e be. A biztosítás a jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. Ha a megbízott egyidejűleg több tartós megbízási jogviszonyban áll, akkor mindegyik tartós megbízást külön-külön be kell jelenteni biztosítási jogviszonyként.
Általános vagy tételes költségelszámolás alkalmazható?
A megbízási díjból mint önálló tevékenységből származó jövedelemből – a személyi jövedelemadó szabályai szerint – általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra, vagy számlákkal igazolva tételes költségeket (maximum a megbízási díj 50 százalékáig) lehet levonni. A megbízott bármelyik költségelszámolást választhatja.
A fenti költségelszámolás alkalmazható mind a megbízási jogviszony – azaz díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – esetén, mind a tartós megbízási jogviszonynál. Ha azonban például ügyvezetői feladatok ellátására kerülne sor megbízásban, akkor költségelszámolás nem alkalmazható, hiszen nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenységéből származó jövedelem.
Társas vállalkozásban tevékenykedhet-e személyesen a tag tartós megbízás keretében?
A gazdasági társaság tevékenységében a tag személyes közreműködése megvalósulhat munkaviszonyban, tagsági jogviszonyban (azaz társas vállalkozói jogviszonyban) vagy megbízásban. Ez utóbbinál a következő szabályt kell alkalmazni:
A társaság tevékenységében megbízásban tevékenykedő tag akkor lesz biztosított, ha díjazásban részesül, és a járulékalapot képező megbízási díja eléri vagy meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát. Biztosítási jogviszony esetében meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adón túl a társadalombiztosítási járulékot is.
Ha a megbízásban folytatott személyes közreműködés tartós megbízás keretében valósul meg, akkor a biztosítási jogviszony a tartós megbízás kezdetétől fennáll. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy legalább a minimális alapból (azaz a minimálbér 30 százaléka alapján) meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Igaz ez akkor is, ha a tartós megbízásban tevékenykedő személy díjazás nélkül látja el a tevékenységét.
Meg kell említeni, hogy a minimális alapnál arra is figyelemmel kell lenni, hogy vannak olyan esetek, amikor a minimális alapot arányosítani kell (például, ha a megbízott táppénzben részesül), illetve vannak olyan élethelyzetek, amikor nem kell alkalmazni a minimális alapot, például ha a megbízott gyermekgondozási díj folyósítása alatt látja el tartós megbízásban a feladatát.
Miben különbözik és miben azonos a megbízási és a tartós megbízási jogviszony?
Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella „Megbízási vagy tartós megbízási jogviszony? Nézzük, miben különböznek egymástól, miben nem!” című cikkében részletes bemutatja a két jogviszony közötti különbséget, rámutatva a legfontosabb szabályokra.
