Befektetési tanácsadóként talán nem is mondhatnék mást, de valóban így gondolom: a megtakarításokkal nem foglalkozni kihagyott ziccer. A pénzügyi tudatosságra nevelést pedig nem lehet elég korán kezdeni.
Emlékszem, amikor kisiskolásként egész évben gyűjtögettem a forintokat, és az iskolában takarékbélyeget vettem belőlük. A kamat nem volt kimagasló, de a megtakarítás pozitív érzése mégis azonnal kialakult bennem. A következő lépés a sokak által jól ismert Postabankos betétszámlakönyv volt. Itt már gyakorlatilag materializált betétről beszélhetünk, valódi kamatokkal. Gyerekként teljesen lenyűgözött a szárazbélyegző dombornyomása a papíron. Persze nyugaton valószínűleg kinevettek volna azért, ami számomra a ’90-es évek elején jelentős előrelépés volt.
Visszanézve, csak a 2000-es évek elején értettem meg, hogy az éves 15-20 százalékos banki kamatok valójában elenyészőek voltak ahhoz képest, amit akkor az értékpapírokkal lehetett keresni.
A tőzsde is gyerekcipőben járt még, a részvényekkel papíralapon kereskedtek, kikiáltásos módszerrel a Vörösmarty téren. Sokszor éjszakákat álltak az emberek a gyárak kapujában, hogy dolgozói részvényt tudjanak venni a műszak végén hazafelé induló dolgozóktól. Micsoda piac volt az abban a napi pár órában, amikor nyitva volt a tőzsde! A televízió teletextjén láttuk csak az árfolyamokat, mégis sokan foglalkoztak vele, és még többen beszéltek róla.
A világ azóta rengeteget változott: felgyorsult és teljesen digitalizálódott. A kötvények és részvények sem papíralapúak már. 2026-ban befektetni sokkal egyszerűbb, mint 20-30 évvel ezelőtt, ugyanakkor a rengeteg információ és a globális piacok sokak számára riasztóak is lehetnek. Mégis mindenkit arra biztatok, hogy kezdjen bele.
Idehaza sokaknak vannak már tőkepiaci befektetéseik, mégsem mondhatjuk, hogy a magyar lakosság pénzügyileg tudatos. Közel 20 000 milliárd forintnyi számlapénz nincs befektetve, miközben ma már akár fél óra alatt online meg lehet nyitni magánszemélyként – vagy akár cégként – egy értékpapírszámlát.
Az értékpapírszámla egy olyan számla, amelyen különböző befektetési eszközöket – például részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket vagy ETF-eket – lehet vásárolni, tartani és eladni. Mára a hazai állampapírok és a Budapesti Értéktőzsdén forgó részvények mellett a legtöbb szolgáltatónál elérhetővé váltak az európai és amerikai részvények is.
A kezdő befektetők a kockázatok csökkentése érdekében választhatnak befektetési jegyeket vagy akár szektorális ETF-eket, így már induláskor is diverzifikált portfóliót alakíthatnak ki. A forintban denominált termékek mellett euróban vagy dollárban is befektethetünk, ha rendelkezünk ilyen devizával.
A befektetési időtávok különbözőek lehetnek, de a legtöbb befektetési eszköz likvid: jellemzően néhány napon belül eladható vagy lecserélhető. Például egy amerikai részvény eladását követően az elszámolás T+1 napos, azaz ha hétfőn eladjuk a részvényt, az ellenérték kedden már megjelenik a számlán.
A normál értékpapírszámla mellett hosszú távú befektetés esetén a magánszemélyek számára elérhető a tartós befektetési számla (TBSZ) is, amely jelentős adózási előnyöket kínál. A TBSZ lényege egyszerű: ha vállaljuk, hogy több évig nem nyúlunk a befektetéshez, cserébe kedvezőbb adózással számolhatunk. A számlanyitás évében lehet pénzt elhelyezni a számlán, ezt követően indul a lekötési időszak. Három év után kedvezményes adózással, öt év után akár teljesen adómentesen vehető fel a hozam. Fontos szabály, hogy minden évben szolgáltatónként egy új TBSZ nyitható.
A céges és a magán értékpapírszámla között a legfontosabb különbség az adózásban és a felhasználási célban van. A magánszámla személyes megtakarításokra szolgál, és itt érhető el a TBSZ adóelőnye. A céges számla ezzel szemben vállalati vagyon kezelésére, likviditásmenedzsmentre vagy tartalékképzésre használható, az adózás pedig a vállalati szabályok szerint történik.
Egy cégnek sem szükséges a folyószámlán parkoltatnia azt az összeget, amelyet későbbi beruházásra tart fenn: akár állampapírt vagy befektetési jegyet vásárolva a pénz a felhasználásig hozamot termelhet.
Az értékpapírszámla megnyitása után érdemes átgondolni, milyen devizában szeretnénk befektetni. Kiindulópontként célszerű megnézni az adott deviza kockázatmentes hozamát, például a rövid lejáratú állampapírok hozamát. Ha euróban például 2 százalék a rövid német állampapír hozama, akkor irreális 8-10 százalékos kockázatmentes hozamot várni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne magasabb hozamot elérni, de ebben az esetben biztosan magasabb kockázatot is vállalunk – például kibocsátói vagy likviditási kockázatot.
Fontos kérdés az is, hogy befektetéseinket önállóan, online szeretnénk kezelni, vagy befektetési tanácsadó segítségével alakítanánk ki a portfóliónkat. A végső döntés minden esetben a befektetőé, ugyanakkor a hazai szolgáltatóknál mind elérhető vagyonkezelési szolgáltatás, ahol a portfólió kialakítását és a befektetési döntéseket szakemberek végzik. Ilyenkor az ügyfélnek elsősorban a kockázati szint és a devizamegoszlás meghatározásában kell döntést hoznia, a további lépéseket a vagyonkezelő intézi.
Idehaza a vagyonkezelést igénybe vevők száma folyamatosan nő, de arányuk még mindig alacsonyabb, mint számos nyugat-európai országban, például Svájcban.
Külföldön a befektetéseknek nagyobb hagyománya van. Európában az öngondoskodás részeként már fiatalon elkezdenek megtakarítani, és a lakhatási szokások, például a bérlakások magas aránya miatt gyakran nagyobb összeget tudnak rendszeresen befektetni. Az Egyesült Államokban ez a szemlélet még erősebb, és jellemzően magasabb kockázatvállalással párosul: a portfóliókban sokkal nagyobb arányban szerepelnek részvények és egyéb reáleszközök. Míg Európában általában 40-60 százalék körül alakul a részvények aránya, az Egyesült Államokban ez gyakran 60-80 százalék.
Magyarországon ezzel szemben a befektetők általában 25-35 százalék körüli arányban tartanak magasabb kockázatú eszközöket, vagyis nemzetközi összehasonlításban kockázatkerülőbbek. A portfólió kialakítását mindig a kockázatvállaló képesség és hajlandóság határozza meg, de egy dolog biztos: ha a pénzünk szabadon hever a számlán, az infláció hosszú távon biztosan csökkenti az értékét.
Nyitókép: Greg Baker / AFP
Ez a hírlevél csak egy a sok közül. A hvg360-on 10+ hírlevél közül választhatsz. Ezeket egyfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők írják a gazdaság vagy a menedzsment területeiről, másfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: érdekes összefüggések adatokon keresztül, változó világunk jogi értelmezése, személyes történetek közéletről női szempontból, szemérmetlen dömpingű kultúrajánlat és külföldi lapok heti hírszemléje.
Az elmúlt öt évben kiosztott összesen több mint 100 milliárd forintot lehet böngészni.
