Szükség van-e jövedéki engedélyre nagykereskedelmi tevékenységnél?
A jövedéki adójogi értelemben kenőolajnak minősülő termékek belföldi nagykereskedelméhez, importjához, exportjához, más tagállamból történő behozatalához és más tagállamba történő kiviteléhez jövedéki engedélyre van szükség. Fontos kihangsúlyozni, hogy az említett nagykereskedelmi tevékenység a viszonteladó, azaz kereskedő partnerek részére történő értékesítést jelenti.
A jövedéki engedély megszerzésének általános és különös feltételeit a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 14. §-a, 28. §-a és 29. §-a rendelkezései tartalmazzák.
A tevékenység folytatásához jövedéki biztosítékot kell nyújtani, ami kenőolaj esetében 5 millió forint, de két év működés után, ha az engedélyes nem minősül kockázatos adózónak, 50 százalékkal csökken.
A készletváltozásokról folyamatos számítógépes nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartást hó végén le kell zárni, és a havi készletcsökkenési adatokról elektronikus adatszolgáltatást kell teljesíteni a tárgyhót követő hó 12-éig a NAV_J09 elektronikus nyomtatványon, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson (ONYA) keresztül.
Elegendő a tevékenység bejelentése kiskereskedelmi tevékenység folytatásakor?
Ha a kenőolajat végfelhasználók számára kívánja értékesíteni a cég, azaz kiskereskedelmi tevékenységet szeretne folytatni, akkor elegendő a kereskedelmi tevékenység bejelentése az üzlet helye szerint illetékes önkormányzathoz a megfelelő termékkör vonatkozásában, nincs szükség jövedéki engedélyre.
Jövedéki előírások azonban a kiskereskedelemi tevékenységre is vonatkoznak, ezekre oda kell figyelni.
Alanyává válik-e a cég a kiskereskedelmi adónak, ha kiskereskedelmi forgalomban is árusít?
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 1. § 1. pontja szerint kiskereskedelmi tevékenység: a 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint a 47.1–47.9 alágazatokba sorolt azon tevékenységek – ide nem értve az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést –, amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.
Ez a jogszabályhely szó szerint tartalmazza azt a kitételt („[…] amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet”), ami alapján nem az egyes eladások tényleges vevője számít, hanem az, hogy a tevékenység jellege lehetővé teszi magánszemélyek vásárlását.
A fentiek alapján, ha kiskereskedelmi forgalomban árusít a cég, akkor alanyává válik a kiskereskedelmi adónak.
Folytathatja-e a kereskedő a két kereskedelmi tevékenységet azonos helyen és egy időben?
Ebben az esetben mindkét kereskedelmi tevékenységet be kell jelenteni az önkormányzatnál, és a nagykereskedelem miatt meg kell szerezni a jövedéki engedélyt is.
Fontos!
A jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi értékesítésekről olyan számítógépes nyilvántartást kell vezetni, amiben a jövedéki engedélyes és a kiskereskedelmi készletek elkülöníthetők.
