Az elmúlt években a Magyarország és az EU közti viszony folyamatos lejtmenetben volt a demokrácia eróziója, a jogállamisági viták, a befagyasztott uniós pénzek, a korrupciós kockázatok, a felsőoktatási és kutatási együttműködések sérülése, a média és a civil kontroll gyengülése, valamint az orosz energiafüggés és az ukrán ügyben követett különutas politika miatt. A visszatérés ezért nem egyetlen nagy gesztuson múlik, hanem sok, egymást erősítő döntésen. A tét óriási: a zárolt pénzügyi tétek között ott van a 10,4 milliárd eurós magyar helyreállítási terv, a 2022 óta befagyasztott mintegy 6,3 milliárd eurónyi kohéziós forrás, valamint az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket és kutatóhelyek elől elzárt 26,2 milliárd eurós Erasmus+ és 93,5 milliárd eurós Horizon Europe program.
1. Csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez
Ez lenne az első igazán világos és Brüsszelben is azonnal értelmezhető jelzés. Magyarország máig nem lépett be az Európai Ügyészség (EPPO) tagjai közé, miközben az EU évek óta rendszeresen fogalmaz meg kritikákat az uniós pénzek felhasználásával, a korrupcióval és a közbeszerzési rendszerrel kapcsolatban. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás önmagában nem oldana meg mindent, de egy csapásra jelezné: az új kormány nemcsak más hangot akar megütni, hanem kész a közösségi normakontrollt is elfogadni.
2. Teljesíteni kell az RRF feltételeit, köztük az uniós dokumentumokban vállalt 27 „szupermérföldkövet”
A Covid utáni helyreállítást segítő pénzügyi eszközből, az RRF-ből hazánknak járó összeg a 2023 végi módosítás után 10,4 milliárd euróra rúg, ebből 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró hitel. A pénz érdemi lehívását ugyanakkor továbbra is a jogállamisági feltételek blokkolják. Ezek nélkül nincs valódi áttörés, és nincs pénz sem.
Ráadásul az idő is fogy: az RRF-forrásokat elvileg 2026 végéig lehet felhasználni, vagyis egy új kormánynak itt nem évei, hanem hónapjai lesznek hátra. Az új kabinetnek ezen a ponton nem új politikai csatát kellene nyitnia a Bizottsággal, hanem végigvinni azokat a reformokat, amelyeket Brüsszel már régóta számon kér: az igazságszolgáltatásnál, a korrupcióellenes rendszerben, a közbeszerzéseknél, az összeférhetetlenségi szabályoknál és az ellenőrző intézményeknél. Az RRF-források lehívásához szükséges lépések teljesítése ezért távolról sem csak fiskális természetű ügy, hanem komoly hitelességi kérdés is.
3. Ki kell szabadítani a 2022 decembere óta befagyasztott kohéziós pénzeket
Az Európai Unió Tanácsa 2022. december 12-én döntött úgy, hogy a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében felfüggeszti három magyar operatív program kötelezettségvállalásainak 55 százalékát, ami nagyjából 6,3 milliárd eurót jelent. Ez nem technikai vita, hanem az egyik legsúlyosabb pénzügyi figyelmeztetés, amelyet az EU tagállammal szemben alkalmazott. A pénz visszaszerzéséhez itt sem politikai gesztusok kellenek, hanem szerkezeti változások. Az EU döntése mögött közbeszerzési, összeférhetetlenségi, korrupcióellenes és ügyészségi problémák álltak. Amíg ezekben nincs érdemi fordulat, addig a befagyasztott milliárdok sem mozdulnak.
