A közlekedési és idegenforgalmi, valamint a biztonság- és védelempolitikai bizottság nagy többséggel fogadta el álláspontját az új uniós szabályokról, amelyek célja, hogy egy esetleges válság vagy konfliktus esetén gyorsabban lehessen csapatokat, haditechnikát és katonai felszerelést mozgatni az Európai Unión belül.
Az Európai Parlament szerdán elfogadta az illegálisan az Európai Unió területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok átfogó reformját. A képviselők 418 igen, 218 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a tagállamokkal június elején kialkudott kompromisszumot.
Mennyibe fog kerülni Ukrajna uniós integrációja? Mivel jár mindez az EU számára? Ezekre a kérdésekre továbbra sincs egyértelmű válasz, miközben napokon belül megkezdődnek a tényleges csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Vajon miért éri meg ez az EU-nak? Erről beszélgettünk az EUfóriában Zsíros Sándorral, az Euronews brüsszeli tudósítójával.
Csütörtök hajnalban politikai megállapodásra jutott a ciprusi EU-elnökség és az Európai Parlament az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra kiterjedő új kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) piacstabilitási tartalékának megerősítéséről. A felek szerint a módosítások célja, hogy a rendszer 2028-as teljes indulása előtt kiszámíthatóbbá váljon a szén-dioxid-kvóták piaca, és mérséklődjenek az esetleges árrobbanások.
Mintegy 200 milliárd eurós kötelezettségvállalási összeggel terjesztette elő az Európai Bizottság a 2027-es uniós költségvetés tervezetét. A javaslat a jelenlegi, 2021–2027-es többéves pénzügyi keret utolsó éves büdzséje, amelynek célja, hogy biztosítsa az Európai Unió legfontosabb politikáinak finanszírozását az új, 2028–2034-es költségvetési ciklus elfogadásáig.
Iszonyatos tempóban terjednek az álhírek a június 12-én hatályba lépő migrációs paktumról, elsősorban a Fidesznek és holdudvarának köszönhetően. De a kormánynak is lenne dolga: nemcsak a tényszerűen kellene kommunikálnia, hanem arra is választ kellene adnia, hogyan kívánja kezelni a paktumot, mert a „nem fogadjuk el” kevés lesz.
Előzetes megállapodásra jutott az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa az illegálisan az EU területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó új szabályokról. A reform célja a kitoloncolási eljárások egyszerűsítése és felgyorsítása, miközben az uniós intézmények hangsúlyozzák: az intézkedéseknek összhangban kell maradniuk az alapvető jogokkal és a nemzetközi joggal.
„Nőügyekkel nem foglalkozom!” – mondta anno Orbán Viktor. De mi változhat Magyar Péter kormányzása alatt? A nőjogi kérdések és a családpolitika álltak az EUfória legújabb adásának középpontjában, amelyben Arató László és Folk György vendégeként Eörsi Nóra szakértő és Moravecz Kata, az EUrologus újságírója értékelte az Orbán-kormány elmúlt másfél évtizedének intézkedéseit, valamint a Tisza-kormány előtt álló kihívásokat.
Európai parlamenti képviselők minimális, de annál lelkesebb csapata vett részt az EP plenáris ülésén azon a vitán, amelyen arról volt szó, hogyan lehetne egész életükben videójátékozniuk. A gamerek szeánsza arról a polgári kezdeményezésről szólt, amelynek milliós támogatottsága van Európában.
Az Európai Parlament újabb figyelmeztetést küldött Szlovákiának: a képviselők szerint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete olyan mértékben romlott az országban, hogy az már az Európai Unió alapértékeit és pénzügyi érdekeit is veszélyezteti. A dokumentum elítéli a Beneš-dekrétumok alkalmazását.
Az Európai Parlament kedden jelentős többséggel elfogadta azokat az új uniós szabályokat, amelyek célja a külföldi befektetések szigorúbb ellenőrzése és az Európai Unió gazdasági biztonságának megerősítése. Az új rendelet különösen az olyan stratégiai jelentőségű területekre összpontosít, mint a védelem, a félvezetőgyártás, a mesterséges intelligencia, a kritikus nyersanyagok és a pénzügyi szolgáltatások.
Háború, energiaellátás, migráció – ezektől félnek leginkább a magyarok az Eurobarométer legújabb felmérése szerint. Ehhez képest az EU más részein nem ezek a legaggasztóbb kérdések. Az EUfória vendége Kugyela Tamás, az Európai Parlament liberális csoportjának külpolitikai tanácsadója volt.
Az elmúlt egy hónapban jelentősen javult az Európai Bizottságnál annak megítélése, hogy mennyi befagyasztott pénzt tud felszabadítani az új magyar kormány. Most úgy tűnik, hogy az összes, vagy közel az összes forrás rendelkezésre áll, ugyanakkor a már korábban elveszített pénz visszaszerzésére nincs esély. A következő hetekben egymást követik majd a Magyarországot érintő pozitív döntések – értesült az EUrologus.
Az Európai Unió újabb szigorításra készülhet a közösségi média használatában: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy napirenden van a közösségi oldalak korhatárának emelése az egész EU-ban. A javaslat akár már idén nyáron megszülethet.
A HVG és az EUrologus közös podcastjában, az EUfóriában két témánk is volt: kapcsoltuk munkatársunkat Jerevánból és megpróbáltuk megfejteni, mire lesz elég az EU következő, rekordméretű, közel 2 ezer milliárd eurós költségvetése.
Az Európai Unió újabb lépést tett a mesterséges intelligencia (AI) szabályozásának egyszerűsítése felé: a Tanács és az Európai Parlament ideiglenes megállapodásra jutott az AI-rendelet egyes szabályainak módosításáról. A cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, miközben az EU továbbra is biztosítani kívánja a technológia biztonságos és felelős használatát.
Az EU nemek közötti egyenlőségi indexében évek óta az utolsók között van Magyarország, a legfrissebb 2025-ös adatok szerint hátulról a második. Bár a Tisza-kormány hivatalosan még meg sem alakult, papíron már biztosan lesz javulás ezen mérce szerint: évek óta először lesznek női miniszterek, és a női parlamenti képviselők aránya is megugrik. Mindez biztosan hozzájárul a nők politikai befolyásának erősödéséhez. A kérdés, hogy más területeken mennyi változást hozhat az új kormány munkája.
Az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottságának keddi ülésén az EP-képviselők az ukrán Verhovna Rada képviselőivel folytattak eszmecserét az ukrajnai helyzetről és Ukrajna uniós csatlakozásáról. Egy fideszes képviselő a nemzeti kisebbségek helyzetét kérte számon az ukránokon, akik zebrázással és hatvanpusztázással válaszoltak.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) kedden elfogadott jelentéseiben megerősítette: a nyugat-balkáni bővítés kulcsszereplői, Montenegró és Albánia továbbra is komoly előrelépést mutatnak az európai integráció útján – ugyanakkor mindkét ország előtt jelentős politikai és jogállamisági kihívások állnak.
Még 2025. december 16-án terjesztett elő egy javaslatot az Európai Bizottság, amely egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozását célozta Ukrajna javára. Ez a kezdeményezés múlt héten széles politikai támogatást kapott: az Európai Parlament csütörtöki szavazásán 465 igen szavazattal, 57 ellenében és 47 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Ukrajnával kapcsolatos követelések nemzetközi bizottságának felállítását.
