Tellér Gyula, a Fidesz korábbi ideológusa a 2010-es évek közepén több cikkben is elemezte, hogyan jött létre az Orbán Viktor nevével fémjelzett rendszer, amely – akkor már-már úgy tűnt – egy győzelmes és diadalmas, talán soha véget nem érő korszakként vonul be Magyarország történelmébe. A Fidesz utóbbi két éve azonban nem kis részben már inkább vegetálás volt, a domináns párt leszálló ágba került.
Történelmi nap volt április 12-én, mert a Tisza Párt nem csupán nyert, és nem is csupán kétharmaddal: fölényes kétharmaddal nyert, és soha nem látott többségű kormánypárt kerül a parlamenten kívülről a parlamentbe. Ismét bebizonyosodott, hogy a magyar politika európai és kelet-közép-európai összevetésben is speciális: ahol nagy párt regnál (ráadásul hosszú ideig), azt csak egy másik, ugyancsak nagy párt – azaz egy párt – tudja legyőzni. Ahogy az a „törvényszerűség” is működésbe lépett, hogy
amikor megjelenik egy új nagy párt, akkor az addigi nagy (domináns) párt hirtelenjében ha nem is kicsivé, de középpárttá zsugorodik. Elképesztő helycsere!
