A társaságiadó-kedvezmények kihívásai: lehetőségek és buktatók

A kisebb cégeknek figyelemmel kell lenniük arra, hogy míg a kiva választása segít az élőmunka adóterheinek csökkentésében, és „elodázza” az adófizetési kötelezettséget a jövedelemnek a vállalkozásból történő kivonásáig, beruházások esetén a társaságiadó-törvény szerinti adózás nagyobb azonnali megtakarítást biztosíthat.

A nagy multinacionális csoportok tagjainak arra is gondolniuk kell, hogy a globális minimumadó gyakorlatilag lenullázhatja az adókedvezmények előnyeit. A csoportos társaságiadó-alanyoknál többletszámolást igényel annak meghatározása, hogy konkrétan mekkora is az adott csoporttagra jutó adóelőny. Eközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal sem tétlenkedik: 2026-os ellenőrzési terve kiemelt figyelmet fordít az adókedvezmények helyes igénybevételére, különösen a fejlesztési, energiahatékonysági és felújítási adókedvezményeket igénybe vevő cégeknél. A fentieken túl a globális minimumadó terén ellenőrzésekre is számíthatnak az érintettek.

Érdemes vizsgálni az adókedvezmények kölcsönhatását

A társasági adó kedvezményei is egyre több korlátozást, adminisztratív és műszaki feltételt tartalmaznak; a kölcsönhatást is érdemes vizsgálni.

Ügyelni kell az adóalap-kedvezmények feltételeire és korlátaira is

Az előző példánál maradva: az adóalap-kedvezmény meghatározza a beruházási kört, és ad egy felső korlátot is a maximálisan levonható összegre.

Az adóalap-kedvezményeknek lehet olyan előnyük az adókedvezményekkel szemben, hogy ha negatív adóalapot eredményeznek, akkor átvihetők a következő évekre.

Az adókedvezmények másféle kihívások elé állítják az adózót. Céljukat tekintve a beruházást, kiemelt célként a kutatás-fejlesztést, a környezetvédelmet, a környezeti károk helyreállítását szolgálják, illetve továbbra is előnyös a látványcsapatsportok támogatása. Utóbbi esetben azt is érdemes figyelembe venni, hogy a vállalkozásnak a hagyományos adókedvezményt, vagy az adófelajánlás intézményét érdemes-e választania.

Az adófelajánlás sok esetben azért előnyösebb, mert nem igényel előfinanszírozást (a támogatást az év vége előtt át kell utalni, de az adókedvezmény csak az adóbevallásban szerepel), és nem csökkenti a vállalkozás adózás előtti eredményét, és ezzel az EBIT-et sem. Ez utóbbi különösen tőzsdei vállalkozásoknál lehet szempont.

Az adókedvezmény, bár régóta fennáll, közel sem változatlan

A társaságiadó-törvény 2026-ra a látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye kapcsán jogtechnikai módosításokat is tartalmaz, valamint pontosítja a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit.

Az adókedvezmények között tavaly megjelent a globális minimumadó konform K+F-kedvezmény, amely ugyan még mindig növeli az effektív adókulcs törtjének a számlálóját, de – ellentétben a hagyományos adókedvezménnyel – legalább nem a nevezőt csökkenti. Az új adókedvezmény előnyt élvez a többi adókedvezménnyel szemben, és a számított adó teljes összegéig igénybe vehető, feltéve, hogy más korlátba nem ütközik. Ilyen más korlát például egyes adókedvezmények esetén az állami támogatás, mivel meg kell határozni az adott beruházás támogatástartalmát, és ha az túllépi az adott támogatásra vonatkozó maximális támogatási intenzitási plafont, az adókedvezményt a korlát felett nem lehet igénybe venni akkor sem, ha arra az adótörvény egyébként lehetőséget nyújtana.

Az adókedvezmények részletes szabályait ráadásul különböző kormányrendeletek tartalmazzák, amelyek szintén módosulhatnak. Ilyen például a 459/2025. kormányrendelet, amely a fejlesztési adókedvezmények részletszabályairól szóló 165/2014-es kormányrendeletet módosította, vagy a látványcsapatsport-támogatásokról szóló kormányrendeletet módosító 119/2025. kormányrendelet.

2026-ra két új adókedvezménnyel is bővült a választék

1. Tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházások fejlesztési adókedvezménye

A CISAF (Clean Industrial Deal State Aid Framework) alapú adókedvezmény olyan beruházásokhoz kapcsolódhat, amelyek hozzájárulnak a zöld átmenethez. Már ebből az egy mondatból is látható, hogy az adókedvezmény igénybevételéhez nem elegendő az adótörvény beható ismerete, hiszen a CISAF megnevezés egy EU Bizottsági közleményre utal, amely a tiszta technológiák fogalmát és az azokkal kapcsolatos állami támogatási szabályokat rögzíti. Ugyanúgy, mint a többi fejlesztési adókedvezmény, ez is a beruházás üzembehelyezésének vagy az azt követő évtől számított 12 évig vehető igénybe a számított adó legfeljebb 80 százalékáig, és bejelentéshez kötött.

2. A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházások, felújítások adókedvezménye

A környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi célra irányuló beruházások, felújítások adókedvezménye még komplexebb. Olyan fogalmakat tartalmaz, mint a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma, a természetalapú megoldás. Ezek ugyan megtalálhatók a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) új definíciói között (4. § 8. pont), de a definíciók EU-rendeletekre utalnak vissza. Ráadásul a részleteket miniszteri rendelet fogja szabályozni, és rehabilitációs célok esetén az értéknövekmény szakértői megállapítására is szükség van. Az adókedvezmény a környezeti kár felszámolására, a leromlott állapotú természetes élőhely és ökoszisztéma rehabilitációjára, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma védelmére vagy visszaállítására, valamint az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében hozott természetalapú megoldás végrehajtására irányuló beruházás, felújítás esetén igényelhető, feltéve, hogy a projekt figyelembe vehető költségeinek a jelenértéke eléri a 100 millió forintot, és a környezeti kárt nem az adózó okozta. Vannak egyéb kizáró tényezők is, ilyen például a felszámolás, a végelszámolás, illetve vannak kizárt iparágak is. Az igénybe vehető adókedvezmény mértékét, illetve az elszámolható költségek körét a céloknak megfelelően az elszámolható költség százalékában határozza meg a törvény. Az adókedvezmény az üzembe helyezés évét vagy az üzembe helyezés utáni évet követő 5 évben vehető igénybe maximum a nagyobb prioritású adókedvezmények után fennmaradó számított adó 70 százalékáig, és a beruházás megkezdése előtt ezt is bejelentési kötelezettség terheli. Az adókedvezmény más adókedvezménnyel együtt ugyanarra a beruházásra nem alkalmazható.

A feltételrendszer egyre bonyolultabb

Összességében az a trend rajzolódik ki, hogy nő a környezettel kapcsolatos adókedvezmények száma, viszont az adókedvezmények egyre bonyolultabb feltételrendszerrel rendelkeznek, amely sokszor műszaki, környezetvédelmi, támogatási és iparági szakemberek bevonását is igényli. Ez önmagában is növeli a hibázás lehetőségét, és kihívások elé állítja mind az adózót, mind az adóellenőröket. A szabályok komplexitása miatt célszerű a beruházások adóhatásait előzetesen modellezni és összehangolni más támogatási formákkal.

Hasznos volt a cikkünk? Iratkozzon fel az Útmutató cégvezetőknek hírösszefoglalóra, és rendszeresen küldünk hasonlóan értékes tartalmakat.