„A Tisza-kormány megnyitja az ügynökaktákat” – tette világossá nem először Magyar Péter leendő kormányfő, amit a reménybeli kancelláriaminisztere, Ruff Bálint annyival egészített ki, hogy lehetőséget teremtenek „a politikai nyomás nélküli kutatásra”.
Bár a részletekkel még adósak, eddigi közléseikből az következik, hogy két eset lehetséges: valóban nyilvánosak, azaz például digitalizálva az interneten elérhetőek lesznek az „ügynökakták” – vélhetően az 1990. február 14. előtt, az akkori titkosszolgálatoknál keletkezett állambiztonsági dokumentumok –, vagy átkerülnek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL), és ott kutathatók lesznek.
Magyar Péter kedd este egy rövid Facebook-posztban jelezte, hogy tárgyalt az ÁBTL főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal, s „az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én teljesítjük a rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét: nyilvánosságra hozzuk és kereshetővé tesszük a meglévő iratanyagot”.
Az iratanyag egy fontos része azonban nem a levéltárban van, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, azokról velük kellene tárgyalni, nem a levéltár főigazgatójával.
A levéltárban lévő anyag eddig is kutatható volt.
