Ott van a Tiszában a „kritikus kisebbség”, amely ráveheti Magyar Pétert, hogy érdemben foglalkozzon „nőügyekkel”

A Tisza Párt esélyegyenlőségre törekvő képviselőállítási gyakorlatának és nagy létszámú frakciójának köszönhetően minden eddiginél nagyobb arányban lesznek nők az Országgyűlésben. Kérdés, jobban érvényesülhetnek-e így a nők szempontjai a döntéshozatalban?

A mostani parlamenti választás politikailag nagyon kedvező, szinte kockázatmentes környezet volt női jelöltek állítására. Ugyanis nagyon sokan a változásra szavaztak, időnként szinte nem is nézték, ki a változást jelentő Tisza jelöltje

– mondja Antoni Rita, társadalmi nemek szakértő, a Nőkért Egyesület elnöke és a Magyar Női Alap munkatársa arról, hogy a rendszerváltás óta egyszer sem került annyi nő a parlamentbe, mint most fog. Hozzáteszi, hogy vannak elemzők, akik ebből már le is vonták a következtetést, miszerint a magyar választók ugyanolyan szívesen szavaznak nőkre, mint férfiakra.

Remélem, hogy ez így van, de biztosan megállapítani csak annyit lehet, hogy most a választóknak voltak fontosabb szempontjaik, mint a jelöltek neme

– fogalmaz.

Irány Európa?

Az alakuló parlamentben minden negyedik képviselő nő lesz, ami komoly változás az eddigi ciklusok 10–15 százalék körüli arányaihoz képest. Ugyanakkor Magyarország még így is az uniós átlag alatt marad: eddig a 27. helyen állt, az új parlament megalakulásával pedig a 21. helyig kapaszkodik fel a képviselőnők arányát tekintve. Az Európai Unió tagországaiban a képviselők átlagosan egyharmada nő – emlékeztet elemzésében a Republikon Intézet.

Az uniós átlagnak a Tisza Párt parlamenti frakciója megfelel majd, mert megválasztott képviselőinek 31 százaléka, összesen 44 fő nő. A Fideszben ezzel szemben továbbra is kevés nő kap helyet, arányuk 15 százalékos lesz az új frakcióban. A Mi Hazánk Mozgalom hat képviselőjéből pedig ketten nők, ami 33 százalékos arány.

Hozzászólások