A Lannert-reform tétje, hogy származástól függetlenül megfelelő minőségű oktatáshoz jut-e minden gyerek. Ehhez le kell szokni a „hálót adjunk, ne halat” mentalitásról.
Az EU nemek közötti egyenlőségi indexében évek óta az utolsók között van Magyarország, a legfrissebb 2025-ös adatok szerint hátulról a második. Bár a Tisza-kormány hivatalosan még meg sem alakult, papíron már biztosan lesz javulás ezen mérce szerint: évek óta először lesznek női miniszterek, és a női parlamenti képviselők aránya is megugrik. Mindez biztosan hozzájárul a nők politikai befolyásának erősödéséhez. A kérdés, hogy más területeken mennyi változást hozhat az új kormány munkája.
A Tisza Párt esélyegyenlőségre törekvő képviselőállítási gyakorlatának és nagy létszámú frakciójának köszönhetően minden eddiginél nagyobb arányban lesznek nők az Országgyűlésben. Kérdés, jobban érvényesülhetnek-e így a nők szempontjai a döntéshozatalban?
Aki szegénységben él – legyen gyerek vagy felnőtt – minden irányból azt az üzenetet kapja, hogy csak akkor ér valamit, ha nem marad az, aki. Tehát, ha megváltozik. De mit jelent megváltozni? És ki vagy mi változtat meg minket valójában? Egyáltalán: a szegénységben élőknek kellene megváltozniuk ahhoz, hogy minden jobb legyen? Orsós Lajos erre keresi a választ Mészáros György oktatáskutatóval a Másik út podcastben.
Az Európai Bizottság elfogadta a 2026–2030 közötti időszakra vonatkozó LMBTIQ+ egyenlőségi stratégiáját, amelynek célja, hogy az LMBTIQ+ egyenlőség érvényesüljön az összes uniós politikában.
A diplomaszerzés felerősíti a jövedelmi és társadalmi különbségeket Magyarországon, a hazai oktatási rendszer azonban a friss OECD-jelentés szerint továbbra sem segíti azokat a fiatalokat, akik hátrányból indulva szereznének magasabb végzettséget.
A Trump adminisztráció diszkriminációnak tekint mindenféle esélyegyenlőségi programot, egy kormányzati szerv felszólította a Disney-t, hogy hagyjon fel minden ilyen gyakorlattal.
A hazai tőzsdei cégek vezetésében csak elvétve ülnek nők, a kizárólag férfiakból álló kormány pedig az Európai Bizottság fellépése ellenére sem akar ezen változtatni.
Jó képességű gyerekek vesznek el és kerülnek a dizájnerdrogok csapdájába, mert nincs, aki időben elkezdjen a lelkükkel foglalkozni, és utána nagyon gyors a leépülés – mondja Béres Tibor szociológus, aki szerint a most nagy rössel elkezdett drogellenes rendőrségi razziákat nem érdemes kritizálni, de az is igaz, hogy ennél jóval többre van szükség az állam részéről, ha a drogproblémákat kezelni akarja. Az Autonómia Alapítvány szegregátumokban dolgozó munkatársa arról is beszélt, hogy mi változott a romatelepeken a Fidesz-kormányzás alatt és arról is, miért rossz, hogy úgy élnek emberek, hogy a drogozást maguk körül már teljesen természetesnek tekintik.
Megszűnhet a női orvosok fizikai adottságokból származó hátránya a legférfiasabbnak tartott orvosi területen, a sebészetben – hála a robotasszisztált műtétek terjedésének. Erre szükség is van, mert ha nem emelkedik a női sebészek aránya, az még nagyobb munkaerőhiányhoz vezethet a műtőkben.
Az Európai Unióban a magyar nők helyzete majdnem a legrosszabb, de a tendenciákat figyelve jövőre már nem utolsó előtti, hanem utolsó lesz Magyarország a nemek közötti egyenlőség tekintetében.
Ez a fajta, nem tiszta női sport a kimerített csalás esete volt már a 80-as években is. Én ezt a sportszövetségek emancipálódási deficitjére vezetem vissza. Egész egyszerűen olyan gyenge a sport nemzetközi világában a női sport érdekképviselete, hogy nem tudják kellően szabályozni a résztvevők testi hovatartozását és annak vizsgálatát – állítja Kiss Noémi író, műfordító.
Vagy a stáb révén, vagy a film sztorijában foglalkoznia kell az „alulreprezentált társadalmi csoportokkal” azoknak a filmeknek, amelyeket a jövőben jelölni lehet a legjobb film Oscar-díjára.
Az országban elsőként, olyan romastratégiát dolgozott ki a józsefvárosi önkormányzat, amely erősítené az esélyegyenlőséget, és a kerületben nagy számban élő egyedülálló anyák számára is biztonságot teremtene.
Azáltal, hogy rávilágítunk az LMBTQ-személyek elleni diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatokra, képesek leszünk uniós szinten hatékonyabban kezelni ezeket a kihívásokat – írja a homofóbia, a bifóbia és a transzfóbia elleni világnap alkalmából írt vendégcikkében Helena Dalli, egyenlőségért felelős európai biztos.