Írország történelmet írt: igen a melegházasságra
Hivatalosan is kimondták, győztek az igenek, engedélyezni kell az azonos neműek házasságát.
Mekkora szerepe volt ír és svéd gyökereinek az életében?
A nyolcvanas évek elején Írországban szokatlan volt külföldi gyökerekkel felnőni. Innen évszázadokig inkább elmentek az emberek, mint jöttek. De ez is bizonyítja, mennyit változott az ország. A mai Írország lakosságának 20 százaléka már külföldön született. A feleségem tanár, Dublinban a 25 fős iskolai osztályába 14 különböző nemzetiségű gyerek járt.
Hogyan emlékszik vissza Írország hatalmas társadalmi változására?
Hadd hozzak példát a saját családomból: a feleségem édesanyja köztisztviselő volt, és amikor megházasodott, még kénytelen volt feladni az állását, mert abban az időben Írországban egy nő nem lehetett köztisztviselő, ha férjnél volt.
Pár évtizeddel később, 2015-ben az írek népszavazáson mondtak igent az azonos neműek házasságára. Okozott társadalmi feszültséget az ilyen tempójú változás?
Hiszem, hogy mindenkinek a saját tapasztalatai alapján, a saját tempójában kell változnia, a társadalmi kérdésekre pedig a maga módján kell reagálnia. Írországban a népszavazást úgynevezett „állampolgári gyűlés” készítette elő. Az állam véletlenszerűen kiválasztott egy százfős, a társadalmat reprezentáló csoportot, ők több héten át találkoztak, vitáztak, így csökkentve az indulatokat. Ez a testület fogalmazta meg az ajánlásokat, melyek alapján a parlament kiírta a népszavazást. Így sokan még azok közül is elfogadták az eredményt, akik nemmel szavaztak.
Hogyan készült fel a magyarországi munkájára?
