Az idei felvételi is megmutatta, milyen hatalmas különbségek lehetnek az egyes szakok között: van olyan képzés, ahova a maximális 500 pont kellett, máshova elég volt 102 is. A rendszer ráadásul olyan összetett, hogy még sok diák sem tudja jól kiszámolni a saját pontjait. Íme a legfurcsább adatok az idei felvételiről.
Sikítás, ölelkezés, örömkönnyek jellemezték idén is a Pont Ott Partit, amikor július 23-án este nyolc óra után pár perccel kihirdették, mely felsőoktatási szakokra hány ponttól lehetett bekerülni. Akadtak persze olyanok is, akik lesütött szemmel vették tudomásul, hogy most nem sikerült bejutniuk a vágyott egyetemre. A ponthatárok kihirdetése előtti napokban azonban nem minden ment zökkenőmentesen.
Bár egységesnek tűnhet az 500 pontos rendszer, minden egyetem szabadon határozza meg, mit fogad el ötödik érettségi tárgyként, vagy hogy beszámítja-e a technikumból érkezőknél a szakmai vizsgát érettségi tárgynak, illetve mire és mennyi pluszpontot ad.
Mivel ez szakonként eltérő, sokszor a diákok sem tudták jól kiszámolni saját pontjaikat. A ponthatárok függnek a szakos kapacitástól (vagyis attól, hogy legfeljebb hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben), továbbá a jelentkezők számától és pontszámától is.
Hogyan képzelik el a jövőjüket? Magyarországon vagy inkább külföldön tanulnának tovább? Kihatott-e a kormányváltás a felsőoktatási jelentkezésre? Ezekről kérdeztük a 2026-os Pont Ott Parti résztvevőit!
Többen azt hitték, hogy ha a középiskola után újból, jobb eredménnyel leérettségiznek, akkor ezzel a tanulmányi eredményekhez tartozó átlagukon is javítanak, noha ez utóbbin a középiskola befejezése után már nem lehet változtatni. A helyzetet idén az is bonyolította, hogy több diáknál az utolsó pillanatban, a dokumentumok feldolgozása után csökkentek a felvételi pontjai a rendszerben.
2025-ben is Felcsúton volt a legmagasabb az egy főre jutó adózott tőkejövedelem összege, ám a 12 millió forint csak harmada az egy évvel korábbi értéknek.
