A legtöbb ember nem gyakran találkozik a vasúti egyeskocsi-fuvarozás elnevezéssel. Hogyan magyarázná el akár az átlagembernek, akár a kormány vasút iránt kevésbé érdeklődő tagjainak, hogy miért fontos ezzel foglalkozni?
A vasúti árufuvarozásról a leggyakrabban azt gondolják, hogy nagy mennyiségű tömegárut juttat el egy feladási állomásról a rendeltetési állomásra. Az egyeskocsi-fuvarozás esetében kisebb mennyiségeket kell elfuvarozni különböző kis állomásokról egymástól eltérő célállomásokra. Ez a művelet sokkal összetettebb és egyúttal költségesebb, mint az irányvonati közlekedés, ezért piaci alapon nem is lehet végezni.
Magyarországon ilyen szolgáltatást a Rail Cargo Hungaria és a GYSEV Cargo nyújt. Ebben a közúti szállítással versenyzünk. Az egyeskocsi-fuvarozás ugyanis évente 360 ezer kamiont vált ki, amivel megakadályozza 94 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátását. Ha ezt a szolgáltatást nem tudnánk fenntartani, akkor vagy a közutakat terhelnénk meg több százezer többletkamionnal, vagy meghiúsulna a megbízók üzleti célja, és bizonyos termékeket nem is lehetne például exportálni. Ezek azok a nemzetgazdasági, környezetvédelmi és üzemgazdasági megfontolások, amelyek alapján a kormányra vár a döntés, hogy ezt a kvázi közszolgáltatási tevékenységet támogatja-e.
Kovács Imre közgazdász
A 61 éves menedzser 2003 óta töltött be vezető funkciókat a MÁV-csoport árufuvarozási üzletágánál, amelyet ő szervezett meg. 2009 óta az osztrák kézbe került MÁV Cargo, a 2010-es névváltás után pedig a Rail Cargo Hungaria első számú vezetője. A vezérigazgatói és elnöki tisztet 2011 óta látja el.
Az év elején megszűnt az állami támogatás, és sok hír szólt arról, hogy ebből nagy baj lesz. Lassan lehet mérleget vonni: milyen volt az év eddigi része?
