Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A vonatok, a sínek és a többi vasúti berendezés nagy része is akkor készült, amikor még nem hetekig tartó hőségriadót kellett kibírni. A MÁV részletesen megírta a HVG-nek, mit tesznek, hogy minél kevesebb baj érhesse az utasokat, vagy hogy ha már gond van, akkor hamar lehessen beavatkozni.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
Írásba adta a kormány, hogy 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát, aztán szembejött a valóság. Nem véletlenül.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz.
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme? Tényleg ennyire rövid a választók memóriája? A mostani kormányzati ciklusban túl vagyunk egy brutális infláción, a GDP-nk beragadt a 2022-es szintre – el tudnák felejteni ezt a szavazók, ha mostantól jövő áprilisig gyorsan javulna a helyzet?
Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.
Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.
Régen azért nem volt hőségriadó június elején vagy szeptemberben – emlékezhetünk. Vagy csak az idő szépíti meg az emlékeket? Megérte visszakeresni a régi számokat: nemhogy a 30-40 évvel korábbihoz, hanem a 2010-es évekhez képest is romlott a helyzet.
Döbbenetes szintekig ment le az amerikai politika, amikor csütörtökön élőben figyelhettük, amint Donald Trump és Elon Musk egymásnak esik. De min vesztek össze annyira, hogy az X-en gyalázzák egymást, mit reagálnak a trumpista szavazók, és egyáltalán, mi jöhet most?
Néhány tisztes profit és pár gigantikus veszteség látszik a kiskereskedelmiláncok friss mérlegében. Az árstop és az árréssapka közötti rövid időszakban semnyugodhattak meg a boltok, a kiskereskedelmi különadó is fájdalmas a 2024-es beszámolók alapján.
Elképzelhető, hogy Mészáros Lőrinc igazat állított, amikor azt írta Magyar Péternek, hogy már 2009 óta milliárdos? Ennek jártunk utána, és találtunk egy olyan számítási módszert, amivel nagyon-nagyon jóindulatúan tényleg ki lehet ezt hozni – de akkoriban azért inkább a tízmilliós nagyságrend volt a nemzet gázszerelőjének hazai pályája.
Részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt.
Évtizedes rekordra ugrott a magyar állampolgárságot megkapó oroszok száma, eközben az ukrán útlevelük mellé egyre kevesebben szerettek volna magyart is. A magyar kivándorlók közül eközben a legtöbben Németországban találtak új otthont.
A kormány azt ígéri, napokon belül bemutatja a nyugdíjasok vásárlási utalványainak részleteit. Lesz mit kidolgozni, egy ilyen rendszert bevezetni nem annyira egyszerű, mint amilyen megígérni, hogy lesz pénz.