És akkor már nem csak a NER-elit izzadhat
Extrém hőségtől szenved Európa, benne Magyarország is, Magyar Péter meghirdette a Tisztítótűz műveletet, az MNB pedig jelentősen javította a 2026-os várakozásait.
Extrém hőségtől szenved Európa, benne Magyarország is, Magyar Péter meghirdette a Tisztítótűz műveletet, az MNB pedig jelentősen javította a 2026-os várakozásait.
Ahány párt, annyi statisztika: nagy magabiztossággal állítják a politikusok, hogy az EU legszegényebb helye Magyarország, ahogy azt is, hogy óriásit javultak a szegénységi mutatóink. Segítünk eligazodni, melyik adatsor pontosan mit jelent, és hogy hol van az igazság.
Az igazán durva drágulást idén még megúszhatjuk, 2027-ben azonban okozhat bajokat, ha az aszály mellé megérkezne a tartós műtrágyahiány is.
Megpörgetheti a GDP-t és fékezheti az inflációt, ha sokan tartósan bizakodóbbá válnak, de nem ártana az sem, hogy a céges döntésekbe is átszivárogjon a lakossági bizalom.
Az sem dobná meg nagyon az inflációt, ha azonnal kivezetnék az árrésstopot, és hosszú idő után érdemben nőhet a magyar gazdaság – vélik a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentésének szerzői.
Le kell állítani gyárépítéseket, ha nem jöhetnek vendégmunkások? Nincs annyi magyar, akiket még be lehetne hívni munkába elég jó fizetésekkel? Hol van még tartalék? Érdemes egy kicsit indulatok nélkül megnézni, mit mutatnak a számok.
Növekedési pályán indulhatott el a magyar gazdaság, de nem lesz olyan nagy a lendülete, mint a 2020 előtti években volt. Egy kisebb inflációs sokk veszélye reális, a költségvetés nem menthetetlen, a vendégmunkások nélkül pedig nem lehet hosszú távú növekedés – mutatta be Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Megindult a tömeges elbocsátás és lapbezárások sorozata a NER-médiánál, először ment Magyar Péter EU-csúcsra, és úgy tűnik, Irán és az USA lezárhatja a háborút. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az UEFA példájából kiindulva reménykedik abban a FIFA, hogy a létszámbővítésen többet is lehet nyerni, mint a növekvő reklámidőt. De az európai foci azt is megmutatja, hogy van határa a létszámemelésnek, amin túl már nem nagyon lehet növelni az egy meccsre jutó bevételt.
Az autóbirtoklást sokszor a jómód mutatójának tekintjük, pedig nagyjából minden hetedik európai a szegénységi autóhasználat elszenvedője, az USA-ban pedig még rosszabb a helyzet. Ők azok, akik nagy költségekbe verik magukat, hogy fenntartsanak egy autót, de nincs más lehetőségük, ha dolgozni akarnak.
Visszacsúsztunk az EU utolsó helyére az egyik legfontosabb szegénységi statisztikában.
Váratlan fordulatot vett a McKinsey mesterséges intelligenciáról szóló jelentésének bemutatója: miután elhangzott, hogy az AI mennyire komoly kitörési pont a gazdaságban, nagy magyar cégek vezetői kezdtek el arról beszélni, hogy túl sok csodát várnak az új technológiától, de sokan még csak költségcsökkentésre használják, arra sem igazán jól.
A nagy belga generáció és Mohamed Szalah is egy utolsó komoly dobást szeretne az idei vb-n. Az egymás elleni meccsük döntetlennel zárult, mindkét csapatban lehet némi hiányérzet.
Törvénytervezetek tömegét mutatta be a kormány, részben az EU-pénzek megszerzése miatt, meglepően alacsony lett az infláció, a Master Good ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy vendégmunkások nélkül le fogja állítani a gyárépítését. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Részletesen kifejtette Christine Lagarde, miért döntött az EKB kamatemelés mellett, mit várnak 2026-ra, és hogy hogyan tudta egyetlen ország adatának újraszámolása mínuszba lökni az eurózóna GDP-számát.
Az eddig vártnál nagyobb inflációt és egy kicsivel lassabb gazdasági növekedést valószínűsítenek 2026-ra.
Kritikus gondolkodást és együttműködést kell tanulni az új szakképzési és felnőttképzési államtitkár szerint.
Értelmetlen felhígításnak tűnik a vb létszámbővítése, főleg úgy, hogy a 12 csoport közül nyolcból még a harmadik helyezett is továbbjut. De hogy tényleg rossz-e ez, azt néhány korábbi létszámbővítés és furcsa lebonyolítás példáján érdemes megnézni.
Nem azért hozunk be külföldről munkaerőt, mert olcsóbb lenne, hanem mert magyar nincs – mondta a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója.
A jövő egyik legfontosabb feladata jó munkahelyeket teremteni, ahol a dolgozó is jól érzi magát, és a gazdaság egésze is nyer ezeken – hogy ezt miként lehet elérni, azt mutatta be Dani Rodrik harvardi közgazdász egy budapesti konferencián.