Szórakozni egész olcsón lehet Magyarországon, legalábbis Európa más részeihez képest, csak enni ne akarjon az ember. De van olyan szolgáltatás is, amelynek az árai még az élelmiszereknél is közelebb vannak az uniós átlaghoz.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
Alig észrevehető GDP-növekedéssel és az árrésszabály miatt egy kicsit alacsonyabb, de még így is kényelmetlenül magas inflációval számol a Kopint-Tárki friss jelentése.
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
Értékes ingatlanokat készül eladni az állam; elkészült az EU új költségvetésének terve; megtaláltuk, hogyan jutott el két nap alatt hatmilliárd forint a Kelenföldi Erőműből az olaszországi villát megvásárló céghez. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A világ valaha élt leggazdagabb emberének nevét Nyugat-Afrikán kívül szinte senki nem hallotta, de mi a helyzet a többiekkel? Ki lehetett vagyonosabb, Jeff Bezos vagy Rockefeller? Mennyi pénzt érne Augustus császár vagyona ma, és volt-e nála több pénze Kína valamelyik urának?
Az utazás ára nem nőtt vészesen tavalyhoz képest, de ha már elment az ember a nyaralására, akkor ott jókora drágulással szembesül. Nem csoda, hogy az összes szegénységi mutatónk közül épp a nyaralással kapcsolatosakban állunk a legrosszabbul.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A vonatok, a sínek és a többi vasúti berendezés nagy része is akkor készült, amikor még nem hetekig tartó hőségriadót kellett kibírni. A MÁV részletesen megírta a HVG-nek, mit tesznek, hogy minél kevesebb baj érhesse az utasokat, vagy hogy ha már gond van, akkor hamar lehessen beavatkozni.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is. Ez alapján érdemes értelmezni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ígéretét, hogy jövőre most már tényleg jobb lesz.
Írásba adta a kormány, hogy 2030-ra elérjük az uniós fejlettség 90 százalékát, aztán szembejött a valóság. Nem véletlenül.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz.
Közeledik a választás, itt az idő, hogy a kormány valahogy jónak mutassa a gazdaság helyzetét. De van ennek bármi értelme? Tényleg ennyire rövid a választók memóriája? A mostani kormányzati ciklusban túl vagyunk egy brutális infláción, a GDP-nk beragadt a 2022-es szintre – el tudnák felejteni ezt a szavazók, ha mostantól jövő áprilisig gyorsan javulna a helyzet?
Az árcsökkentésre kijelölt 25 gyógyszer túlnyomó többségében nem az extrém drágulás a közös, hanem az, hogy a statisztikusok hónapról hónapra figyelik az árát.
Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A telefon- és a banki díjak lenyomása olcsóbbá tette a szolgáltatásokat, az élelmiszerek viszont újra drágulni kezdtek, hiába nyúl bele a kormány az árrés szabályaiba. Az infláció 4,4 százalékosra gyorsult, áprilishoz képest is nőttek az árak.