Miért érdemes odafigyelni a mezőgazdasági szektorra?
Azt senki sem mondhatja, hogy az idei év ne bővelkedett volna a nyersanyagpiaci izgalmakban. Az arany és az ezüst új történelmi csúcsokat ért el az év elején, amit az elmúlt hónapokban látványos összezuhanás követett. Az iráni háború miatt pedig alaposan megugrott az olaj és ezzel párhuzamosan az üzemanyagok ára is. Eddig azonban kevesebb szó esett a médiában és befektetői körökben is a mezőgazdasági termények piacáról, holott itt sem felhőtlenek a kilátások, és akár jelentős áremelkedés is jöhet a következő hónapokban.
Az agrárpiaci befektetések egyik nehézségét az adja, hogy meglehetősen széles területről van szó. A legtöbbek számára valószínűleg a búza és a kukorica a legismertebb mezőgazdasági termény, de számos egyéb árucikkel is kereskednek még a tőzsdéken a cukortól a kávén át egészen a narancsléig. A sokszínű termékpaletta rendszerezése a fejekben eleve nem könnyű, ráadásul minden egyes termény árfolyamát egyedi keresleti-kínálati tényezők alakíthatják, bár természetesen vannak átfedések (pl. bioüzemanyagok kereslete, műtrágya árak stb.).
A mezőgazdasági terület másik nehézségét és egyben egyediségét az időjárástól való erős függőség adja, hiszen a terméshozamot jelentősen befolyásolhatja a csapadék mennyisége, illetve a hőmérsékleti viszonyok alakulása. Ezek hosszabb távú előrejelzése pedig legalább olyan nehézkes, mint azt megmondani, hogy merre lesznek a tőzsdék az év végén.
Az alábbiakban néhány olyan fontos tényezőt tekintünk át, amelyek szerepet játszhatnak a mezőgazdasági termények várható áremelkedésében, illetve néhány konkrét terméket is kiemelünk, amelyek esetleg érdekesek lehetnek befektetői szemmel is.
Nem csak az olajat érinti az iráni háború
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása kapcsán a figyelem középpontjában továbbra is leginkább az olaj- és üzemanyagárak vannak, holott ezen kívül számos más nyersanyagpiaci termék ellátásbiztonságát is súlyosan érinti az egyre inkább elhúzódó konfliktus. Itt többek között megemlíthető a földgáz (LNG), a kén, illetve a karbamid és ammónia is. Ezen árucikkek közös tulajdonsága, hogy közvetve vagy közvetlenül mind befolyásolják a különböző műtrágyatermékek árazását, amelyek drágulása a nap végén a mezőgazdasági termelés költségeit is megemeli.
Tekintettel arra, hogy számos agrárpiaci termény ára a háború kitörése előtt több éves mélyponton volt, a magasabb költségek felszívása nehézségeket okozhat a termelők számára. Ha ezeket a magasabb kiadásokat nem lehet áthárítani a fogyasztókra , akkor ennek egyik alternatívája a kevesebb műtrágya használata. Ez azonban végső soron ugyanoda vezet, hiszen alacsonyabb terméshozamot eredményez, ami csökkenti az adott termény kínálatát, és ezzel párhuzamosan növeli az árakat. A Nemzetközi Műtrágya Szövetség (IFA) egy 2022-es tanulmánya szerint a búza, a kukorica és a rizs adta a globális műtrágyahasználat mintegy felét, így ezek a növények a leginkább kitettek ennek a hatásnak.
Bioüzemanyagok és terményárak
A mezőgazdasági termelési költségeket természetesen a magasabb üzemanyagárak (főleg dízel) is terhelik. Itt a piaci szűkösséghez az iráni háború mellett az orosz finomítók elleni megnövekedett gyakoriságú támadások is hozzájárulnak. A Reuters például július elején már arról írt, hogy Oroszország Indiából importál benzint az üzemanyaghiány enyhítése érdekében. A magasabb üzemanyagárak egy másik, szintén kevesebb figyelmet kapó aspektusa, hogy a bioüzemanyagok iránti érdeklődés is megnőtt. Ezeknek két nagyobb típusa létezik: az etanol és a biodízel. Előbbit alapvetően benzinhez szokták bekeverni, míg utóbbit értelemszerűen dízelhez.
A mezőgazdasági terményárakkal való kapcsolat ebben az esetben az, hogy a magasabb bioüzemanyagárak több etanol és biodízel termelésére ösztönzik a piaci szereplőket, így extra keresletet eredményeznek az erre a célra használt növények esetében. Ez ráadásul elszívja a termények egy részét az élelmiszeripartól is, így közvetve hozzájárulnak a magasabb termékárakhoz is (pl. cukor, liszt stb.). Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az OECD egy közös 2025-ös mezőgazdasági elemzése szerint a globális etanolgyártás 60%-át a kukorica, 22%-át pedig a cukornád adta a 2022-24-es bázis időszakban, míg a maradékot egyéb növények. A biodízel esetében az alapanyagok 70%-át növényi olaj (pl. repce, szójabab, napraforgó, olajpálma), míg 24%-át használt étolaj és hasonló termékek adták.
Szélsőséges időjárás
A két párhuzamosan folyó háború miatt megugró energia- és műtrágyaárak mellett az idei év szélsőségesnek tűnő időjárása sem könnyíti meg a mezőgazdasági szektor helyzetét. A szokásosnál alacsonyabb csapadékmennyiség, forróság és aszály hazánkban és Európa más részein is komoly gondokat okoz az áramellátásban, az alacsony vízállás miatt megnehezíti a vízi szállítmányozást, illetve kedvezőtlen hatással van a mezőgazdasági terméshozamokra is.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) júliusi elemzése szerint például az idei évben az EU-ban termesztett búza és cukorrépa terméshozama 7%-kal lehet alacsonyabb a tavalyi évhez képest, és több más termény esetében sem kedvezőek a kilátások. A teljes kép kedvéért azonban érdemes megjegyezni, hogy az 5 éves átlagos terméshozamoktól való eltérés azért nem tűnik még egyelőre jelentősnek, illetve az egyes országok termelése között is jelentős különbségek vannak. Másrészt a nettó hatások megítélése nehéz, hiszen például az ukrán és török terméshozamok kifejezetten kedvezően alakulnak.
Az időjárási helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idei évre a szokásosnál erősebb El Niño jelenségre számítanak a terület szakértői. Ennek köszönhetően egyes régiókban, például Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában és Indiában intenzívebb aszályra, míg más helyeken, így Észak- és Dél-Amerika egyes részein nagyobb esőzésekre lehet számítani az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának júniusi tanulmánya szerint.
Mi lehet érdekes befektetési szempontból?
Mindezek után természetesen adódik a kérdés, hogy mely mezőgazdasági termékek lehetnek érdekesek befektetői szempontból is. Véleményünk szerint azokat a terményeket érdemes figyelemmel követni, amelyek erősen kitettek lehetnek a fentebb felsorolt hatásoknak. Ennek mentén érdekes lehet többek között a búza, a kukorica, a rizs, a cukor, illetve a kávé és kakaó is, mivel ezek megfelelnek egy vagy több említett kritériumnak (műtrágya-intenzitás, jelentős bioüzemanyag potenciál, sérülékenység szélsőséges időjárás esetén).
Részünkről ezek közül a cukor piacát emelnénk ki, amellyel kapcsolatban optimisták vagyunk. Itt a két legnagyobb globális termelő Brazília és India, így ezen országok termelési adatainak és időjárásának alakulása fontos az árazás szempontjából. Egyrészt az indiai időjárási adatok alapján az idei monszun egyelőre a hosszú távú átlagnál 12%-kal alacsonyabb csapadékot hozott. Ráadásul a következő hónapokban várhatóan erősödő El Niño potenciálisan tovább csökkentheti a csapadékmennyiséget az országban, ami ezzel párhuzamosan ronthatja a cukornád terméshozamát.
Másrészt az iráni és orosz-ukrán háború, illetve a helyi szabályozás változása (etanol bekeverési arány emelkedése) miatt megugró brazil bioüzemanyag árak arra ösztönzik a helyi termelőket, hogy a cukornád-termés nagyobb részét használják etanolgyártáshoz a cukorgyártás helyett. Ezt már a számok is alátámasztják, hiszen a Brazil Cukornád és Bioenergia-ipari Szövetség legutóbbi jelentése alapján a cukornád-termés 3,8%-os éves szintű növekedése ellenére a cukortermelés több mint 12%-kal esett vissza júliusig, miközben az etanolgyártás volumene 20,4%-kal nőtt.
A cukorpiaci kilátások tehát egyelőre alapvetően kedvezőnek tűnnek, amelyre elérhetőek különböző tőzsdei termékek. Részünkről ezek közül a Südzucker nevű német társaságot emelnénk ki, amely a világ egyik legnagyobb cukorgyártója és Európa vezető etanolgyártója (ISIN: DE0007297004). Emellett a vállalat még egyéb élelmiszeripari tevékenységeket is folytat (pl. pizzagyártás, gyümölcskészítmények, keményítők), de a cukor árának emelkedéséből jelentősen profitálhat a cég, ami a részvények árfolyamát is megemelheti a következő hónapokban.
Nyitókép: ChatGPT.
Tetszik, amit olvasol?
A választás lezajlott, de a kérdéseknek nincs vége. A következmények most kezdődnek. A hvg360 Prémium hírlevelek a napi hírfolyamon túl segítenek eligazodni egy olyan időszakban, ami mindannyiunk számára új.
Egyfelől a HVG sokat látott újságíróit követhetitek: adatokból történetek, jogi magyarázatok, közélet női szempontból, kultúr- és médiamegfejtés programajánlattal, külföldi lapok heti hírszemléje; másfelől szakmájukban kiemelkedő szerzők gondolatait olvashatjátok a gazdaság és a menedzsment területeiről, nemzetközi kutatásokról, vagy a mindent behálózó mesterséges intelligenciáról.
A tartalom az OTP Global Markets támogatásával, a hvg360 Prémium hírlevelek szakmai együttműködésével készült.
Az OTP Global Markets további elemzéseit itt olvashatja.
Jelen hírlevél marketing kommunikációnak minősül, a dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlásnak, nem szolgálnak befektetési tanácsadásként, továbbá semmilyen további elemzés alapjául nem szolgálhatnak a benne feltüntetett pénzügyi eszközök vonatkozásában. Jelen hírlevélben foglaltak alapján hozott konkrét egyedi döntések, illetve befektetések kockázatát az ügyfél viseli, az OTP Bank Nyrt.-t nem terheli felelősség a befektetési döntések eredményességéért, az ügyfél által kitűzött cél eléréséért, sem az e dokumentum vagy annak bármely része alapján hozott egyedi befektetési döntésért, sem azok következményeiért. Minden befektetés bizonyos kockázatokkal jár, amelyek kihathatnak a befektetési döntés eredményességére és a befektető esetleg nem olyan összeghez jut a befektetéséből, melyet befektetési célként elvárt, vagy amennyit befektetett, így akár az is előfordulhat, hogy a befektetett tőke csökken, teljes összegét elveszíti, vagy akár azon is túl keletkezhet fizetési kötelezettsége.
