Hogyan verték át a MOME-t a modellváltáskor? – interjú Kovács Csaba rektorral

Miért lett a Mome saját akaratából modellváltó egyetem? Mi tartható meg az alapítványi létből? Mi a probléma az új kuratóriummal? Mi lehet az egyetem jövője? – ezekről is beszélgettünk a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorával, Kovács Csabával.

A MOME volt az egyik első modellváltó egyetem még 2020-ban. Itt hosszú előkészítési folyamat előzte meg a változást, és úgy tűnt, az egyetem is akarta azt. Hogyan indult mindez?

Az egyetem közössége több körben, sok nemzetközi példát áttekintve gondolkodott azon, hogyan működne a legideálisabban egy hazai művészeti egyetem. Az innovatív megoldások nem idegenek a MOME-tól, sőt. De korábbról kezdem!

Az egyetem széttagoltan működött, az épületei régóta rossz állapotban voltak, ezért a 2010-es évek elején az akkori rektor, Kopek Gábor azt szerette volna, hogy itt, a Zugligetben épüljön egy új műhelyház, s ezzel a javaslattal el is jutott a kormányzathoz, ahol állítólag azt mondták, hogy jó-jó, de ők ennél nagyobb víziót támogatnának. Ebből lett a teljes campus megújítása, és állítólag Kopek Gábor ekkor vetette fel, hogy működhetne az egyetem alapítványi formában. Ez utóbbiból akkor nem lett semmi.

Azt persze nem tudhatjuk, hogy évekkel később ez az ötlet indította-e el az egész egyetemi szféra alapítványi átszervezését. Ami viszont biztos: ennek a beszélgetésnek köszönhető a MOME teljes rekonstrukciója, összességében a teljes ingatlanállomány megújult, és jelentősen bővült, korszerűsödött az épületekbe telepített technológiai infrastruktúra is.

A 2019-ben elkészült campus valóban nagyon szép, mi is elragadtatva írtunk róla, de olyat is hallottam, hogy a mindennapokban akadnak, akik mégsem szeretik annyira. Mi lehet ebből az igazság?

Van, akinek a megélése valóban ez. Kicsit olyan ez a campus, mintha a fényképezőgépnek és elvont építészeti eszméknek épült volna, nem annyira a befogadók mindennapi igényei számára.

Sokan ambivalensen viszonyulnak hozzá: valóban nagyon szép, és mindenki megemeli a kalapját előtte, aki itt jár, de mi otthonosság helyett a sterilitást és a merevséget érzékeltük.

Így a közösség most is folyamatosan alakítja a campust, a könyvtárban például sikerült olyan további fejlesztéseket megvalósítani, amelyektől funkcionálisabbá és szerethetőbbé vált a tér.

A fejlesztés során sokan nem nagyon értették, mit akar a konzervatív kormány az innovatív MOME-tól. Volt valamilyen politikai hátsó szándék?

Hozzászólások