A korábbiaknál is élénkebb az orosz titkosszolgálatok érdeklődése Ausztria iránt. A bécsi hatóságok, bár óvatosan, de erősítik védekezésüket.
Nem rajtunk múlik, a döntés a szolgálatok kezében van
– szabadkozott az osztrák külügyminiszter, amikor arról faggatták, hogy miért nincs még kész az új kémtörvény, miközben a kidolgozott tervezet elkészültéről már márciusban hírt adott a bécsi kormány.
Beate Meinl-Reisinger, aki a hárompárti kormánykoalíció liberális tagjának (NEOS) is elnöke, sokat tett azért, hogy a régen megszokott, az utóbbi hónapokban azonban különösen elszaporodott orosz kémbotrányok valamelyest visszaszoruljanak Ausztriában.
„Őszintén sajnálom az egész helyzetet” – mondta a fővádlott. Azt állította, hogy apja és nagybátyja utasítására járt el, akik mindketten egy meg nem nevezett orosz vállalatnál dolgoztak.
Akkor is erőteljesen hallatta a hangját, amikor
májusban három orosz diplomata kiutasítását jelentette be,
felháborodottan elítélve a diplomáciai státusz mögött folytatott kémtevékenységet, akár Ausztria, akár az annak fővárosában működő nemzetközi szervezetek ellen. Legyen szó az ENSZ-központról, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetről (EBESZ), a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéről (OPEC), a nemrég megnyílt NATO-irodáról vagy a legnagyobb érdeklődést kiváltó Nemzetközi Atomenergia-ügynökségről (IAEA).
A NAV és az ügyészség nyomozói csütörtök reggel jelentek meg a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnál.
