Két zárt ülésen is rábólintottak Szuvák Attila KNBSZ-főigazgató-várományosra, akinek a jelölése hullámokat vert a honvédelmi dolgozók körében. Erről kérdeztük Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi minisztert a parlamentben.
A szövevényes ügynek köze van az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest parancsnokhelyetteséhez, egy elbocsátott SZBU részlegfőnökhöz, és gyaníthatóan az FSZB-hez is.
Ruszin-Szendi Romulusz jelöltje, Szuvák Attila már most is civil főigazgatóként áll a katonai hírszerzésért és elhárításért felelős szolgálat élén. A vezetői tapasztalat nélküli jelölt szakmai felkészültségét többen megkérdőjelezik, a múltjában pedig akad egy tisztázatlan algériai incidens. A HVG értesülései szerint háborog a szakma, de a kormányban is tudnak a felmerülő problémákról.
A kormányzat demokratikus működést, intézményi önkorlátozást és a fékek helyreállítását ígéri. Ez ritka lehetőség arra, hogy a rendszerváltás egyik régi adósságáról végre érdemi vita kezdődjön. Arról, hogy milyen jogi eszközökkel lehet megakadályozni a titkos megfigyelések politikai célú felhasználását.
Se nem teljes, se nem teljesen nyilvános – ez a mérleg vonható meg a keleti blokk országainak módszereiről, ahogy a rendszerváltás után kezelték a kommunista állambiztonsági szervek dokumentumainak közzétételét. A Tisza-kormány most pótolni akarja az eddigi elmaradást.
A mostani kinevezések – amelyek július 19-én lépnek hatályba – lényegében véglegesítették a két vezetőt a pozíciójukban.
A négy nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójának kell távoznia.
A Fidesz szerint Magyar Péter hazudik.
Tulajdonosváltáson esett át az a vállalat, amelyről márciusban derült ki, hogy egy szabadságjogok szempontjából kényes szofvercsomag licencét hosszabbította meg a nemzetbiztonsági szervek számára.
Egy részben volt nemzetbiztonságiakból álló, politikai lejáratásokra specializálódott, nagyon jól fizetett különítménynek nem a Tisza volt az első munkája, évek óta az ellenzékre dolgoznak illegális, titkosszolgálati módszerekkel.
A miniszter rendelete röviddel Gundalf nyilvánosságra lépése után, nem sokkal a választás előtt jelent meg a Magyar Közlönyben.
Mint az utóbbi napok megmutatták, valami hibádzik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Kérdés, hogy ez kisiklás vagy rendszerhiba. Ahogy az is, hogy a kádári időkben kialakult mentalitás, a nemzet helyett a hatalmat kiszolgálni, mennyire hagy nyomot a mai működésükön.
Egymás után állnak a nagyszínpadra a fegyveres erők tagjai. És azt éneklik, hogy tele a bakancsuk. Ha kell, szolgálati szabályzatot sértenek, vállalják a következményeket, de beszélnek. Arról, hogy a kormány alkalmatlan és gonosz.
A Tisza Párt elnöke arról beszélt, hogy kit váltanának le egy kétharmados többség birtokában.
A Tisza Párt elnöke szerint ez a magyar szolgálatok kötelessége lett volna.
Lengyel Róbert arról írt: ha minden úgy történt, ahogy Szabó Bence elmondta, akkor igen nagy a baj a rendszerrel, amelyben élünk, és veszélyben a haza.
A volt őrmester kiállt a titkosszolgálati botrányt kirobbantó Szabó Bence százados mellett.
A szakértő a Fidesz által ukrán tiszás kémbotrányként keretezett ügyet elemezte a testülettől kilépett és az ügy részleteit nyilvánosságra hozó – emiatt gyanúsítottá vált – nyomozó, Szabó Bence információi alapján.
Ezért is csapott le rájuk az Alkotmányvédelmi Hivatal.
