A szélsőjobb a nyertese a hónapok óta húzódó romániai kormányválságnak

Pártokon belüli, pártok közötti leszámolás, harc az orosz befolyás ellen, a költségvetési hiány csökkentéséért, és legfőképpen küzdelem az egyre növekvő társadalmi feszültség kezeléséért. Öt hónapja száguld Románia a kormányválság alagútjában, a kijárat fénye még messze van.

A Romániában kialakult politikai káoszba külső szereplő hozott újabb, riasztó és bizarr elemet. Kimberly Guilfoyle, az USA athéni nagykövete egy üzleti vacsorán kialakult heves vitában Sztavrosz Papasztavru görög energetikai miniszternek azt vágta oda: „Bármelyik országgal megtehetjük. Itt is megtehetjük.”

Az incidenst a The Wall Street Journal amerikai napilap szivárogtatta ki a minap, és Guilfoyle – az újságíróból lett diplomata korábban Gavin Newsom kaliforniai demokrata kormányzó felesége, majd ifjabb Donald Trump menyasszonya volt – arra utalt, hogy a széles körben osztott véleményekkel szemben Romániában a liberális Ilie Bolojannak nem feltétlenül, és nem csak a megszorító politikája miatt kellett lemondania. Hanem azért is, mert kormánya nem kötelezte el magát a Görögország felől Románia (valamint Magyarország és Szlovákia) felé haladó vertikális gázfolyosó fejlesztése és az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlása mellett – ellentétben a liberálisok (PNL) koalíciós társaival, a szociáldemokratákkal (PSD).

Áprilisban tényleg a PSD és a PNL között robbant ki a Bolojan lemondásához vezető kormányválság. Guilfoyle pedig egy hónappal korábban valóban találkozott szociáldemokrata politikusokkal, s a The Wall Street Journal által idézett fenyegetése is márciusban hangzott el Athénban. De a Bolojan-kormány megbuktatása előtt nem az amerikai LNG-ről, a vertikális folyosóról, hanem a megszorító intézkedésekről, az adóemelésről és a szociális juttatások visszavágásáról zajlott éles vita a román törvényhozásban.

A miniszterelnökök a Dambovita partján sűrűn adják egymásnak a kilincset, ez a mostani krízis azonban több és más, mint az eddigiek.

Hozzászólások