A Meterséges Intelligencia jelentősen segítheti a nyomozók, illetve az NVVH munkáját, továbbá egészen új összefüggésekre is rávilágíthat. A kommandósok mostantól nem a nyomozás elején, hanem a végén érkezhetnek.
A mesterséges intelligenciáról a kollektív képzeletünkben még mindig könnyen a Terminátor vagy más sci-fi filmek képe jelenik meg: a gép, amely megérkezik, azonosítja a problémát, majd könyörtelen hatékonysággal leszámol vele. A valóság ennél kevésbé látványos, azonban az egyre megbízhatóbb algoritmusoknak, hatalmas adatbázisoknak és összefüggéseket felismerő rendszereknek valóban jelentős szerepe van például a közpénzügyi visszaélések felderítésben és a vagyonvisszaszerzésben is. De továbbra is szükség van jól képzett emberekre is, akik tudják, mit keressenek, hogyan értelmezzék a találatokat, és mindenekelőtt: mikor kell cselekedniük.
A bonyolult ügyek nyomozására és vagyonvisszaszerzésre ez különösen igaz. A látványos házkutatás, a zárolt bankszámla vagy a lefoglalt luxusautó csak egy hosszú folyamat végpontja.
A valódi munka jóval korábban kezdődik, és többnyire láthatatlan.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) felállítása jól mutatja, mekkora hangsúlyt kapott az utóbbi időben a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések gyors felderítése és az elvont vagyon visszaszerzése. A törvény széles jogkört ad az új hivatalnak. Kiszűrheti és vizsgálhatja a gyanús ügyleteket, megindíthatja és lefolytathatja a szükséges eljárásokat, és gondoskodhat a vagyon visszaszerzéséről is. Ez valóban hatékony eszköztár a közpénzügyi visszaélések komplex kezeléséhez és megelőzéséhez.
A Microsoft legfrissebb adatai szerint a visegrádi országok közül továbbra is Magyarországon használják a legnagyobb arányban a mesterséges intelligenciát. A globális ranglistát az Egyesült Arab Emírségek vezeti.
A hatáskör-koncentráció és az erős jogosítványok azonban egy jogállamban nem vezethetnek az eljárási garanciák sérelméhez. A hatékonyság oltárán nem áldozható fel a törvényes, tisztességes eljárás.
A bűncselekményből származó vagyon elvonása, vagyis a vagyonelkobzás és a vagyonvisszaszerzés, régóta része a hazai és az uniós jognak is. Az eredményekről azonban nincsenek érdemben ellenőrizhető adatok, az elérhető számok pedig jelentős látenciát sejtetnek. A hatékonyság növelése ezért kiemelten fontos.
Az új intézmény sikerét így nem önmagában a jogosítványai szélessége dönti el. Az számít, hogy képes-e a jogszerű közpénzes ügyletek tömegéből gyorsan és kellő pontossággal kiválasztani azt a keveset, amely valóban további vizsgálatot igényel. A modern büntetőeljárás és vagyonvisszaszerzés első kérdése ugyanis nem az, hogy mikor induljon a bevetési egység, hanem az, hogy hol érdemes egyáltalán keresni.
Az első feladat a visszaélésre utaló jelek kiszűrése a zajból, vagyis a közbeszerzések, pályázatok és más közpénzes ügyletek hatalmas tömegéből. Erre az algoritmusok és a mesterséges intelligencián alapuló megoldások különösen alkalmasak. Rövid idő alatt képesek azonosítani azokat az anomáliákat és kockázati mintázatokat, amelyek további vizsgálatot indokolnak.
Az OpenAI legerősebb modellje, a GPT-6 Astra nagyon gyorsan végzett a napóleoni háborúk idejéből származó dokumentum feltörésével.
Ilyen lehet például:
Ezek a jelek önmagukban nem bizonyítják a visszaélést, és ez az egyik legfontosabb különbség a Terminátor és a valóság között.
Az algoritmus nem ítél, hanem anomáliát, gyanús jelet ismer fel.
Nem bűnöst nevez meg, hanem kijelöli, hol érdemes a nyomozónak keresnie.
A kiszűrt ügyleteket ezután mélységükben kell elemezni. Bűncselekmény gyanúja esetén a hatóságok rendelkezésére áll a büntetőeljárási törvény eszköztára is. Ilyenek például a leplezett, köznyelven operatív eszközök, amelyekkel akár terhelő titkos levelezések, feljegyzések is előkerülhetnek.
Az így szerzett információk megerősíthetik, de meg is cáfolhatják a kezdeti gyanút.
A mélységi vizsgálatnak már az elejétől ki kell terjednie a pénzügyi adatokra. Ide tartoznak a cégek és a természetes személyek közötti tranzakciók és a vagyongyarapodás, beleértve azt is, hogy a vagyonosodás legálisan igazolható-e. Ezek az adatok nemcsak a vizsgált, hanem más bűncselekmények felderítéséhez is sokat adhatnak. Az algoritmus itt is jelentős segítség lehet az irányok kijelölésében és a beérkező adatok elemzésében.
A vagyonfelderítés ugyanis nem lehet a sikeres büntetőeljárás utáni „második felvonás”.
Amelyik cég most nem kezdi el kiaknázni a mesterséges intelligencia előnyeit, az lemarad. De aki túl gyorsan szalad előre, az könnyen eltörheti a bokáját. Nehéz megtalálni a helyes tempót a vállalati innovációban.
Hiába bizonyítható évekkel később egy bűncselekmény, ha addigra az abból származó vagyon eltűnt, többször gazdát cserélt, külföldre került, vagy olyan struktúrákba épült be, ahonnan már csak rendkívüli nehézséggel szerezhető vissza. A bűncselekményt és a pénz útját ezért kezdettől párhuzamosan kell vizsgálni. Így rekonstruálható a vagyon és a bűncselekmény kapcsolata, és így deríthetők fel a vagyon elrejtését szolgáló pénzmosási cselekmények is. Ha pedig igazolódik, hogy a vagyon bűncselekményből származik, azt haladéktalanul biztosítani kell, különben épp a felderítés legfőbb eredménye vész el.
Az AI alkalmazásának nemzetközi szinten már kézzelfogható eredményei vannak.
Akár el is vesztheti feltörekvő piaci státuszát Törökország a hatalmas vagyonkezelői fiaskó miatt, amely közel félmillió károsultnak több tízmilliárd dollárnyi kárt okozott.
A történelmi analógiák arra tanítanak bennünket, hogy a karizmatikus vezetők gyakran éppen akkor tűnnek a legerősebbnek, amikor tekintélyük már erodálódni kezd.
