A Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója óva intene minden szülőt attól, hogy előre betanult szövegekkel küldjék gyermekeiket a szóbeli felvételire. Molnár Péter arról is beszélt a HVG-nek, hogy mit keresnek egy diákban a felvételi során, és hogyan viszonyulnak az iskolában a mesterséges intelligencia használatához.
Mit gondol az elitgimnáziumokról?
Érzékelem a támadásokat, és bár magam is látok problémákat, azért hadd vegyem védelmembe őket. Az a lehetőség, hogy a tehetséges gyerekek az általános iskolából korán tovább tudnak lépni, nagyon sok előnnyel jár a számukra. Olyan közegbe kerülnek, ahol egymást is inspirálják, és olyan kihívás nekik a gimnázium, amivel a korábbi iskolájukban valószínűleg nem találkoznának. Ráadásul a több mint három évtizedes tapasztalatunk alapján kijelenthetem, hogy a hatosztályos képzés sokkal több oktatási, fejlesztési és nevelési lehetőséget rejt magában, mint a hagyományos, négy évfolyamos gimnázium. Ide valóban gyerekként érkeznek a diákok, és valóban fiatal felnőttekként ballagnak el.
Természetes jelenségnek gondolom, hogy az egyes iskolák között vannak különbségek, amivel baj van, az a különbség mértéke. Senkinek sem jó ez az élet-halál harc, ami a középiskolai felvételik körül zajlik. Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre.
Én itt, a Toldyban kezdtem tanítani 1992-ben, egész életemben itt dolgoztam, és nagyon szeretem. Büszke vagyok a kollégáimra, akik kiemelkedő színvonalú munkát végeznek, de álságos dolog lenne letagadni, hogy néhány másik fővárosi iskolával együtt ennek a helyzetnek kicsit a nyertesei is vagyunk.
De az indokolatlan mértékű versengés mellett látok egy másik problémát is. A gyerekek korai iskolaváltásának szándékát csak részben magyarázza a tehetségük kibontakoztatására irányuló törekvés, legalább ilyen fontos, hogy olyan-e a családi hátterük, ami ezt lehetővé teszi. Mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon nagyon kicsi a társadalmi mobilitás, a hat- és nyolcosztályos rendszer pedig akarva-akaratlanul segíti az elit újratermelődését. Nagy veszteség, hogy elveszítjük azokat a tehetséges gyerekeket, akiknek a szülei nem látják át a tíz- vagy tizenkét éves korban lehetőséggé váló iskolaváltás fontosságát. Többnyire az általános iskolák sem ösztönzik őket erre, hiszen ellenérdekeltek abban, hogy még azok a tehetséges gyerekek se maradjanak ott, akik maguktól egyébként nem jelentkeznének valamelyik gimnáziumba. Van tehát egy fájóan igazságtalan elem a rendszerben, de nem tudom, hogyan lehetne ezt megfelelően kezelni. Mindannyiunknak hasznára válna, ha ők is esélyt kapnának, és az általam egyébként nem igazán kedvelt elitgimnázium kifejezés tényleg csak a tehetség és a szorgalom elitjét jelentené.
A HVG idei gimnáziumi rangsorát a Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium vezeti, a második helyen a Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium végzett, és most először került dobogóra egy vidéki iskola, a veszprémi Lovassy László Gimnázium.
Kérnek külön szóbeli felvételit?
Igen, nincs más választásunk, óriási a túljelentkezés, és a diákok jelentős része kitűnő, illetve magas pontszámú felvételit ír. Esetünkben ez elkerülhetetlen része a felvételi folyamatnak. Szükségünk van arra, hogy további információkat és általános benyomást szerezzünk a felvételizőkről, noha tisztában vagyunk azzal, hogy nekik ez újabb stresszforrás az írásbeli után. Vannak, akik két héten belül öt helyre mennek felvételizni, és mindenhol különböző elvárásoknak kell megfelelniük. Nálunk a szóbeli egy tantárgyi részből és kötetlen beszélgetésből áll, ahol az ismereteik mellett arra vagyunk kíváncsiak, milyen a gyerekek kommunikációs készsége, mennyire nyitottak, milyen az érdeklődési körük, hogyan viszonyulnak az őket körülvevő közösséghez. Sokan igyekeznek erre is felkészülni, de a betanult szöveg, amiről a szülők esetleg azt gondolják, hogy ez az, amit hallani szeretnénk, ritkán eredményes. Ha tanácsolhatok valamit, akkor inkább legyenek őszinték, nyitottak és bátrak, mondják azt, amit gondolnak. A szóbeli teljesítményt persze sokszor nem egyszerű pontszámmá és sorrenddé alakítani, de enélkül gyakorlatilag csak sorsolhatnánk.
Irodai széfekbe is beférhet annyi pénz, amit Seszták Miklóson keresnek.
