Állami tulajdonban nincs jó kezekben, de ebben a formában magánosítani sem lenne szerencsés – az egész könyvszakma azon dilemmázik, mihez kellene kezdeni a Librivel. Bemutatjuk a lehetséges lépéseket, és azt is, mi történt az MCC alatt a cég menedzsmentjében.
A NER által bekebelezett Libri a legnagyobb és legjobb könyvkereskedelmi vállalat, amely olyan kiváló kiadókkal is rendelkezik, mint a hasonló nevű Libri, a Helikon, a Park, a Jelenkor és a Kolibri. Könyvesboltjai csillognak-villognak, megállják a helyüket a plázák legpuccosabb üzletei között is; e-kereskedelme szintén az egyik legprofibb a piacon. Épp ezért fájt a foga a NER-nek a piac zászlóshajójára, és ezért volt nagy az aggodalom, amikor a Mathias Corvinus Collegium 2021 áprilisában bevásárolta magát a Libri-csoportba, majd 2023 júniusában megszerezte a részvények összesen 98,41 százalékát.
Orbán Balázs szerint Halmos Ádám kifejezetten örömmel fogadta az MCC érkezését, később pedig „ikonikus jobboldali szereplőkkel” dolgozott együtt.
Az volt várható, hogy a piacot immár nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag-ideológiailag is torzítani fogja a Libri. Ez azonban nem következett be. Bár voltak barátságtalan lépései a menedzsmentnek, például a Libri-díj felszámolása, a boltjaikban pedig gúlákban álltak az MCC könyvei, nem szorították ki az igényes szak- és szépirodalmat. Mert, ahogy Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó legendás, 2023-ban elhunyt igazgatója mondta:
Csak azt lehet eladni, amit el lehet adni.
Márpedig a Libri tudja, mit és hogyan lehet eladni, és meg is teszi: konszolidált mérlege szerint 37,6 milliárd forint volt az árbevétele 2025-ben. Hogy ez a könyvpiac mekkora hányadát fedi le, arról vannak viták, hiszen a szegmens teljes volumenét csak becsülni lehet. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) évente, önbevallás alapján méri fel a forgalmat. 2024-ben így 68,7 milliárd forint jött ki; a 2025-ös számot még nem publikálták, de közlésük szerint 74 milliárd forint körüli összeggel számolnak. Ezek szerint a Libri a piac mintegy felét ellenőrzi. Ez azonban nem ad pontos képet a cég befolyásáról, hiszen a terjesztésből valószínűleg ennél nagyobb részt hasít ki. Erről képet alkothatunk, ha megnézzük a második helyezett Lírát a maga 13,7 milliárdos bevételével – amelyben szintén benne van a kiadók működése is.
