Hozhatnak-e változást Izraelben is a fiatalok úgy, mint Szerbiában vagy Magyarországon?

Hatszázezer fiatal választott először idén Izraelben, közéleti érdeklődésük, politikai preferenciáik jelentősen eltérnek attól, amit Belgrádban, Budapesten vagy akár Párizsban láthatunk. Ennek okai jórészt az oktatásból fakadnak – írja a Harcosok a békéért civilszervezet társigazgatója.

  • Korányi Eszter

A mediterrán régióban ebben az időszakban zajlik az olajbogyószüret, aminek a jelentősége hasonló az otthoni szőlőszürethez. A Harcosok a békéért civilszervezet, ahol dolgozom, több más szervezettel együtt segít abban, hogy a palesztin földművesek is le tudják szüretelni a termést, mert az utóbbi pár évben ez az egyik fő időszaka a telepes- és katonai erőszaknak is.

Ciszjordániában még mindig érvényes az 1858-as oszmán földtörvény. Ha valaki három évig nem műveli a földjét, a törvény szerint a tulajdonjog visszaszáll az államra – ami gyakorlatilag az izraeli katonaságot jelenti, akik aztán továbbadják a földeket a telepeseknek. Idén rekordszámú külföldi segítő is érkezett, és egy velük való beszélgetésben kérdezte reménykedve egy hatvan körüli norvég önkéntes, hogy ugye itt is bízhatunk a fiatalokban, ők majd kikövetelik a változást. A neki adott válaszomat szeretném itt jobban kifejteni, mert azt gondolom, hogy ez az egyik kulcsa az Izraelben és a palesztin területeken zajló változások megértésének.

Idén a Palesztin Területeken is elvileg választottak volna új képviselőket és elnököt a Palesztin Hatóság vezetésére, azonban erre – mondvacsinált okok miatt – ismét nem került sor. Izraelben viszont tényleg megtartották az október 27-ére kitűzött választásokat, mint tudjuk, bizonytalan, hogy ki tud kormányt alakítani.

Idén hatszázezer fiatal választhatott először, az összes szavazó joggal rendelkező állampolgár pedig nagyjából hét és fél millió ember. A fiatalok közül nagyjából 15% ultraortodox és nagyjából ugyanennyi arab, vagy – ahogy a legtöbben meghatározzák magukat – izraeli állampolgársággal rendelkező palesztin. A többiek több mint fele valamennyire vallásosnak mondja magát.

Még nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák a választási részvételről, ezért előzetes felmérések alapján tudjuk azt, hogy a fiatalok szavazatát majdnem ugyanannyira meghatározza vallási és etnikai hovatartozásuk, mint az idősekét. A férfiak nagy része nagyon jobboldali pártokat, a nők inkább a bal- balközép pártokat preferálják, és összességében a fiatalok között nagyobb a jobboldali szavazók aránya, mint a teljes társadalomban. A fő problémának a belföldi és az Izrael határain túli biztonságot tartják, és ez igaz az arabok szavazókra is. Csak a biztonsági kérdések után következnek a  a megélhetési nehézségek.

Az oktatás színvonala, korrupció, a demokrácia gyengülése szinte fel sem merül, az Izraeli Demokrácia Intézet által folytatott kutatás szerint ezek a témák nincsenek a szavazókat érdeklő első hét legfontosabb témakörben.

Tehát hiányoznak azok a témák, amelyekkel a fiatalok más helyeken, például Magyarországon és Szerbiában, vagy akár a lázongó Indiában, Franciaországban azonosulnak, és kormány, illetve rezsimváltáshoz vezetnek. 

Miért van ez így?

Gyűlnek a sötét felhők Izrael felett

Nemzeti szükségkormányt ígért Izraelben a megbízott Gadi Eisenkot, de egyik opció sem tűnik járható útnak. Közben az amerikai félidős választások demokrata sikere áthangolhatja az USA viszonyát Izraellel.

Hozzászólások