Miért maradt az erdőben az elásott pénz és hová juthatott volna el?

Az elmúlt napokban mindenki ugyanazt kérdezi tőlem: miért ás el valaki milliárdokat egy erdőben? És ha ennyi pénz volt, hová kerülhetett volna? Az erdőben talált pénz még a könnyebbik eset volt, hiszen itthon maradt, és valaki tudta, hol kell keresni. A nehezebb feladat most jön. Sárvári Nicholas írása.

  • Sárvári Nicholas

A tények röviden. November 12-én és 13-án az NVVH nyomozói Pest, Békés és Nógrád vármegyében, részben erdőkben elásva, 5 071 632 000 forintot, 2 658 350 eurót és 1 257 100 dollárt találtak. A megszámolásához tizenkét kincstári dolgozóra és nyolc órára volt szükség. A kutatások a Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter elleni büntetőeljárásban zajlottak, akit több mint 12 milliárd forint jogtalan előny elfogadásával gyanúsítanak. Ügyvédje szerint a pénz nem az ügyfeléé, az NVVH elnöke szerint a hivatal nem tudja, kié. Sesztákot még nem ítélték el.

Aki elrejtette a pénzt, nem tudta – vagy nem merte – ingatlanná, részvénnyé vagy banki egyenleggé alakítani. Szakmai megítélésem szerint az így elrejtett készpénz illegális, és legalábbis pénzmosással érintett.

A pénzmosásnak mindig van egy károsultja: az állam. Több példa is van arra, hogy államok egymással versengenek azért, melyikük kincstárát illesse meg a visszaszerzett pénz. A rendszeren kívül mozgó pénz élete minden szakaszában elkerüli az esedékes adót: a személyi jövedelemadót, amikor megszerzik, az áfát, amikor elköltik, a járulékokat, amikor bért fizetnek belőle, az illetéket, amikor ingatlant vesznek rajta vagy örökségként száll tovább.

Bárkié is az erdei pénz, szinte biztosan soha nem fizettek utána adót.

Hozzászólások