Habár az aktuális köztársasági elnök ténykedéseit elemző írásainkban gyakran fogalmaztunk meg erős kritikát, nem ezek a cikkek, sokkal inkább maguk a szereplők voltak azok, akik hatékonyan rombolták az intézmény és mindenkori vezetője tekintélyét.
Jogszerű és/vagy „méltó-e” a hivatali idejük lejárta előtt megválni a közjogi méltóságoktól? Van-e korlát a mindenkori kétharmad előtt? Ezekről a kérdésekről is lehet(ne) értelmes vitát folytatni Sulyok és társai eltávolítása kapcsán, csakhogy a Fidesz ma egészen mást mond, gondol ezekről, mint amikor még Orbánék birtokolták az alkotmányozó többséget. A NER 16 évének terhes öröksége az is, hogy magába az államfői intézménybe vetett bizalom is megrendült.
A parlamenti vizsgálóbizottságok lehetőségeinek kiterjesztése és az Alaptörvény módosítása is ütőkártya lehet a Magyar-kormány kezében. Mindkét kérdésben súlyos politikai és szakmai érvek ütköznek. Magyar Péter valódi parlamenti vitát ígér.
Személyes kapcsolatok, politikai érdekek és két különálló ügy furcsa összetalálkozása is kellett ahhoz, hogy a NER fegyelmezett rendszerébe végzetes hiba csússzon. Politikai és az egyházi belső körökben járatos forrásaink segítségével próbáltuk meg rekonstruálni a kegyelmi botrány hátterét, elsősorban azokat a részleteket, amelyekről nincs, a dolog természetéből fakadóan nem is lehetnek dokumentumok, hiszen a lényeg az egymást évtizedek óta jól ismerő, véd- és dacszövetségben lévő személyek között zajló kommunikáció részleteiben rejlik.
Több ponton is beleíratta a fideszes kétharmad az Alaptörvénybe a kereszténységre való hivatkozást. Ebből az egyiket kihúzni javasolja a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István. Sokan rögtön keresztényüldözést kiáltottak. De van-e okuk rá?
Rövid, de annál abszurdabb csörtébe került az új kormány által megnyitott Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtónyilvános bejárásán Magyar Péter miniszterelnök és Havasi Bertalan, Orbán Viktor tavaly leköszönt sajtófőnöke. Magyar nem mulasztotta el felemlegetni a HVG 2012-es portréinterjújának egy emlékezetes kijelentését, miszerint Havasi gyűjteményének része egy összegyűrt kólásdoboz is, amelyből maga Orbán ivott. Ennek alkalmából közöljük újra a 2012-es interjút.
Az új kormány egyik jellegzetes karakterjegye a szimbolikus és pragmatikus politika sajátos, Magyar Péter-es ötvözete lehet. Külsőségekben és tartalomban is merőben új elemeket hozott a belpolitikába a parlament alakuló ülése, Magyar Péter kormányfői antréja, majd a miniszterjelöltjeinek hétfői meghallgatása.
Nagy mutatványra készül Magyar Péter: bizonyítani akarja, hogy egy, elvben a versengő pártokra épülő demokráciában is lehetséges széles (nemzeti) egységet teremteni, olyat, amelyben a politikai és egyéb nézetkülönbségek ellenére is mindenki egyenrangú állampolgárnak érezheti magát.
A választók többsége elszámoltatást vár, a NER oligarchái pedig mintha tálcán kínálnák az ügyeket. Közben a Tisza próbálja összerakni kormányát, és összehozni a szimbolikus és a pragmatikus politizálást. Szubjektív lapajánló.
Nemcsak a választói felhatalmazás rendkívüli, a Tisza-kormánnyal szembeni elvárások is az egekbe szöktek – derül ki a Medián friss, a HVG és az RTL megbízásából készült közvélemény-kutatásából. A kormánynévsor összeállításánál Magyar Péter eddig gördülékenyen vette az akadályokat; a fontos posztokra kiszemeltek nem csupán szakmailag bizonyítottak, de kinevezésüknek sok esetben jelképértéke is van. Ennek a jele az is, hogy több nő lesz a parlamentben, mint ahány fideszes.
A HVG 2015-ben készített portréinterjút a most elhunyt Sebő Ferenccel. Az akkor készült beszélgetésünk újraközlésével emlékezünk a Kossuth-díjas előadóművészre, népzenekutatóra, a táncházmozgalom legendás alakjára.
Harminchat év után nem ül be a parlamentbe Orbán Viktor, így kímélve meg magát attól, hogy a kormánypárti képviselők naponta szembesítsék az elmúlt 16 év bűneivel. Döntését az is magyarázza, hogy amikor a korábbi vereségei után felvette a mandátumát, azokból számára soha nem sült ki semmi jó.
Ha beváltja ígéreteit a képviselőtársainak Magyar Péter, olyan jogalkotási dömping várható, amelyben egyetlen, 2010 óta megalkotott törvény, még az alkotmány sem marad „szárazon”.
A bukott hatalommal szoros kapcsolatba került egyházaknak súlyos árat kell fizetniük azért, hogy némán asszisztáltak a kereszténység politikai termékké degradálásához. Nemcsak a túlméretezett intézményrendszer fenntartása került veszélybe, a hívek jelentős része nem követte a kéretlen politikai útmutatást, és a Tiszára szavazott.
Nem először merül fel Iványi Gábor neve lehetséges köztársasági elnökként, mely szerepről korábban többek között azt mondta: „békeidőkben a köztársasági elnök egy kedves öreg ember, aki barackot nyom a gyerekek fejére”.
Elromlottak a receptorai, már nem érzékelte a magyar valóságot Orbán Viktor, s mivel nem is tűrt meg maga mellett senkit, aki visszarángathatta volna a realitások talajára, az önbecsapás a nevével fémjelzett rendszer számára is végzetesnek bizonyult. Magyarország leendő – sorrendben az ötvennyolcadik – miniszterelnöke azt ígéri, nem él vissza a páratlan méretű választói felhatalmazással.
„Az Orbán-rendszer kétharmaddal született, ezért csak kétharmados többséggel lehet lebontani” – mondta Magyar Péter szombat késő este a debreceni kampányzárón. Nem telt bele 24 óra és a választók elvégezték, amire a rendszerbontáshoz szükség volt.
Még a Covid-járvány idején szordínós működésre váltott Országgyűlés munkatempóját is sikerült alulmúlnia a most búcsúzó parlamentnek. Statisztikák a parlamenti munkáról.
Nagy az egyetértés, hogy csak tudományos tevékenységgel lehet kiérdemelni az MTA-tagságot, de sokan kételkednek, hogy az Akadémia minden politikai befolyástól függetlenül működik.
Nem áll olyan távol Orbán Viktor „lelkétől” a Mi Hazánk programja, így nem is lenne különösebben fájdalmas számára, ha a választások nyomán esetleg előálló koalíciós kényszer nyomán a Fidesz rákényszerülne, hogy összeálljon Toroczkai László pártjával. Már, ha utóbbinak valóban sikerülne megugrania az 5 százalékos küszöböt.
