Meghosszabbítják az önkéntes tartalékosok kiképzését, megpróbálják felpörgetni a hadiipari innovációt, és még közelebb vonják a védelmi politika irányítását a miniszterelnökhöz – régóta tervezett reformokkal reagál a kormány az ukrajnai háborúra.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (balra) és Ruszin-Szendi Romulusz (jobbra), a hadsereg parancsnoka harci járműveket ad át. Láncok és talpasok
Veres Viktor
Erről szól még a cikk:
HÍRÖSSZEFOGLALÓ
EU-TÁRGYALÁSOK
ORBÁN
ZSAROLÁSI POTENCIÁL
KATONAI SZEMÉLYCSERÉK
TARTALÉKOSOK
HÁBORÚS TANULSÁGOK
Akiegyszerrelép
Az ukrajnai háború kitörése óta a NATO eddig csak kismértékben növelte csapatainak számát a szervezet keleti szárnyán. Lengyelország, Litvánia és Észtország területén a 2014-es krími annexióra reagálva már 2016 óta úgynevezett előretolt többnemzeti rotációs jelenléttel képviselteti magát a szövetség. Ebben Magyarország is részt vesz katonákkal, valamint a Baltikum légtérvédelmének a részleges ellátásával. Ukrajna megtámadása után további erők érkeztek a térségbe, vagyis paradox módon éppen az a háború eredményezte további egységek felsorakozását, amelyet az oroszok részben a NATO keleti terjeszkedésére hivatkozva indítottak. Ennek értelmében újabb NATO-csapatok érkeztek Magyarország, Bulgária, Szlovákia és Románia területére is. Ezzel az euroatlanti katonai biztonsági szervezet a Balti-tengertől a Fekete-tengerig terjedő teljes sávot lefedi, biztosítva a keleti irányú védelmet. A pontos létszámot nem közölték, de feltételezhető, hogy nem nagy kontingensekről van szó. Az előretolt erőknek azonban nem is az esetleges direkt támadás feltartóztatása a célja, hanem annak megerősítése, hogy támadás esetén aktiválódik az a bizonyos, sokat emlegetett ötös cikkely, vagyis bármelyik NATO-tagállamot éri attak, a szervezet közösen védekezik.
