Soha nem voltak ennyire beszédesek azok a külföldi vállalatok, amelyeknek a kiszorításán a magyar kormány ügyködik. Elkezdték nyilvánosságra hozni a megfélemlítés konkrét módszereit, ami megnehezíti, hogy az ország hozzájusson a várt 28 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz.
HVG
Maffiamódszerekkelazelnökségig
444 / Németh Dániel
„Tanácsadó cégek német üzleti köröknek már nem ajánlják befektetésre Magyarországot” – közölte az EUrologussal az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapesten járt tagja, Daniel Freund német zöldpárti képviselő. Mint mondta, nagyon sok panasz érkezett arra, hogy „Orbán barátainak” kezdeményezésére vizsgálatokkal, különadókkal kell szembenézniük a cégeknek, ami végső soron fizetésképtelenséget is okozhat. Hozzátette, hogy a cégek nemcsak üzleti aggályokat fogalmaztak meg, hanem a munkavállalóikat is féltik az esetleges retorzióktól. A képviselő szerint a téma bizonyosan az unió napirendjén marad. Úgy véli, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indíthatna a visszaélések miatt, ez azonban többéves folyamat, amely az Európai Bíróságon érhet véget. Addig viszont az érintett cégek olyan nyomás alá kerülnének, ami ellehetetlenítené a működésüket. A német politikus szerint a Bizottság kezében vannak olyan eszközök, amelyekkel a piaci dominanciát kordában lehetne tartani, még ha eddig nem is éltek ezekkel.
Az Európai Parlament ugyanakkor azt is felveti mostani állásfoglalásában, hogy Magyarország alkalmatlan lehet az Európai Tanács soros elnökségének jövőre esedékes betöltésére. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt úgy kommentálta, hogy az EP-nek nincs hatásköre ilyen döntést hozni. „A következménye annyi, mintha az azeri parlament döntene hasonlóan, de nem akarom megsérteni az azeri parlamentet” – fölényeskedett a miniszter. Gulyásnak igaza van, jogilag az EP-nek semmilyen hatásköre nincs az elnökség rotációjára, arról egy tanácsi határozat dönt. Magyarországot csak akkor tudnák megfosztani az uniós elnökségtől, ha előbb élesítenék az úgynevezett 7. cikkelyt, vagyis az unió közös értékeinek megsértése miatt megfosztanák a magyar kormányt a szavazati jogától. Hacsak az Európai Tanács nem hoz valamilyen közbenső határozatot, amely kimondja, hogy olyan tagállam nem láthatja el az elnökséget, amely ellen jogi kifogás merült fel – sietett ötletével az unió segítségére egy független jogi tanácsadó testület, a Meijers Bizottság.
A magyar kormány ellehetetlenítésének lehetőségeiről gondolkozott Alberto Alemanno professzor is, aki Párizsban tanítja és kutatja az uniós jogot. Alemanno szerint azt a kérdést kell eldönteni, hogy „egy olyan kormány, amelyről többször is kiderült, hogy megsértette az uniós alapértékeket, és amelynek pénzeszközeit felfüggesztették, alkalmas-e az unió egyik fő intézményének, az Európai Tanácsnak az elnöki tisztére”. Ha a belga és a spanyol kormány – amelyek megelőzik Magyarországot ebben a pozícióban – úgy véli, hogy a magyar kormány befolyásolhatja a Tanács megfelelő működését, két dolgot tehetnek. Egyrészt minden olyan ülésnek az elnöklését, amely a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos, más kormányokra ruházhatnak át. Egy másik lehetőség a magyar elnökség teljes felfüggesztése: a két megelőző elnökség megfelezné, és saját maga látná el a magyar mandátumot is, vagyis Belgium és Spanyolország elnöki megbízatása 9-9 hónapig tartana. Az EP mindenesetre máris kéri a Tanácsot, hogy találjon megoldást a magyar kormány elszigetelésére.¬Arató László (EUrologus)
