Erőből átnyomva
A kormánypárti kétharmad megszavazta a pedagógusok jogállásáról szóló, sokat vitatott státusztörvényt. A hónapok óta tartó tüntetéshullám és az ellenzék által beadott közel félszáz módosító javaslat ellenére a csomagot szinte változtatások nélkül fogadták el. A törvény – ami miatt már eddig is sokan felmondtak, és még többen helyezték ezt kilátásba – január 1-jén lép életbe, de a pedagógusoknak már az ősszel nyilatkozniuk kell, hogy a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnésével átlépnek-e a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. Akik nem fogadják el az új helyzetet, azok 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után egyhavi, 20–30 év után kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak. A pedagógusok járáson belül átvezényelhetők, a tanév pedig egy hónappal is meghosszabbítható, ha váratlan esemény – például a tanárok sztrájkja – miatt nem érnek a tananyag végére. A pedagógusok napi munkaidejének felső határát eltörölték, az oktatás-nevelésre lekötött időkeret pedig egyoldalúan 110 százalékra növelhető, például a helyettesítések érdekében. A kormány magasabb bérekkel kecsegtet, de csak 10 százalékos emelést ígér, a többi „unióspénz-függő”. A szavazás előtt 5 nappal benyújtott, 75 oldalas módosító indítvánnyal bekerült a törvénybe egy, a szakszervezeteket egymás ellen fordító pont is, amely szerint csak azokat az érdekképviseleti csoportokat tekintené törvényes tárgyalópartnernek az állam, amelyek a teljes foglalkoztatotti kör legalább 10 százalékát lefedik. A kormány kifárasztásos taktikája célt érni látszik: a szavazás idején csak pár százan tiltakoztak a Kossuth téren.
