Lázár János egy brutális eset miatt újraírná a KRESZ-t, holott az eset mögött nem a rossz szabályozás áll. Van már a fiókban egy évek alatt, széles szakmai konszenzussal összehozott új KRESZ, ám a miniszter egyelőre senkivel nem egyeztet a módosításokról.
Baleset után az Árpád hídon. Ki szabályozza?
MTI / Mihádák Zoltán
Németúton
Tüntetés Németországban. Hol a sebességhatár?
afp / PAUL ZINKEN
„Szabad polgároknak szabad utat!” A sok évtizedes jelszó hatása Németországban annyira erős, hogy világszerte szinte példátlan módon a német autópályákon elvben nincs sebességkorlátozás (a gyakorlatban a hálózat körülbelül egyharmadán 130-as vagy alacsonyabb határ van érvényben). Mostanában a klímaváltozás, de akár az orosz gáz- és olajimport kapcsán is felélénkült ugyan a vita a sebesség korlátozásáról az autobahnokon, de nem úgy tűnik, hogy az amúgy a balesetveszélyt is csökkentő intézkedést a közeljövőben bevezetnék. Valamivel talán valószínűbb, de szintén nem biztos, hogy gyakoribbá válnak a lakott területen a 30-as korlátozások. Legalábbis júniusban útjára indult a törvényjavaslat, amely szerint az önkormányzatok könnyebben hozhatnak ilyen döntést.
Abban is eltér az ottani helyzet a magyartól, hogy Németországban (több más európai országhoz hasonlóan) nincs teljes alkoholtilalom az utakon: 5 ezrelék (vagyis nagyjából egy korsó sör) még legális, feltéve, hogy a sofőr nem okoz bajt. A részben szabad száguldás és enyhe italozás ellenére a helyzet általában évről évre javul: a legutóbbi, 2021-es adatok szerint olyan kevesen haltak meg az utakon (2562 ember a 84 milliós országban), mint bő hat évtizede, az akkori, jóval csekélyebb forgalom idején.
A budapesti Árpád hídihoz hasonló illegális gyorsulási versenyek viszont időnként ott is országos feltűnést keltenek, ezért nemrég szigorították a büntetést. Miután egy ilyen eset 2016-ban halálos áldozatot követelt Berlinben, a következő évben kiegészítették a büntető törvénykönyvet. Az illegális gyorsulási verseny azóta nem pusztán szabálysértés, hanem bűncselekmény. Súlyos (például halált vagy komoly sérülést okozó) esetben pusztán a versenyzésért tízévi szabadságvesztés is kiszabható. Az új paragrafus alapján a versenyzéshez használt autó elkobozható.
Az eset egyik érdekessége, hogy 2016-ban akadt bíró, aki a berlini ügyben már a jogszabály-módosítás előtt talált jogi lehetőséget a vádlott gyilkossá minősítéséhez, figyelembe véve a súlyosbító körülményeket. Akkor történt meg először, hogy az illegális verseny okozta halálesetet nem egyszerű közúti balesetként, illetve nem gondatlanságból elkövetett emberölésként, hanem gyilkosságként minősítették. Azt azonban nehéz lenne felmérni, hogy a néhány éves új paragrafusnak mekkora az elrettentő hatása, mert (ahogyan nemrég a hvg360-on részletesen megírtuk) az utóbbi években is érkeznek hírek gyorsulási versenyek halálos áldozatairól.¬Bedő Iván
