Beszólásiszabadság

Újabb egy százalékponttal csökkentette kedden az irányadó kamatot az MNB monetáris tanácsa, így csaknem egy év elteltével azonos szintre került az alapkamattal. Az utóbbit a 2021 júniusában megkezdett, lassú és bizonytalan kamatemelések után tavaly szeptemberben 11,7-ről 13 százalékra emelte, majd októberben a forint árfolyamára nehezedő nyomás elkerülése végett – az alapkamatot változatlanul hagyva – bevezette az egynapos betéti tendert, 18 százalékos kamatozással. Gyakorlatilag ez vált az irányadó kamattá. A nagy emelés hatására a forint árfolyama fokozatosan stabilizálódott. A két kamatszint közelítését a monetáris tanács április végén kezdte meg. Szeptemberben a fogyasztói árak a kormányzat előzetes becslése szerint 12,5 százalékkal haladják meg az előző évit – a hivatalos adatot a KSH október 10-én közli –­, e szerint az egységesen 13 százalékos jegybanki kamattal pozitív reálkamat alakult ki.

A normalizálás jegyében átalakul és egyszerűsödik a jegybanki eszköztár. A tavaly októberben elkezdett egynapos betéti tender szeptember végén megszűnik, felesleges pénzüket a bankok a jegybanki tartalékszámlán 13 százalékos kamatozással, korlátozás nélkül helyezhetik el (a tartalékok 2,5 százalékának kamatmentessége változatlanul megmarad). A bankok felesleges likviditása nagyjából 14 ezermilliárd forint, a kereslet szűkítése címén ennyit parkoltatna számláin az MNB. Új prognózisa szerint 2023-ban 17,9 százalék lehet az infláció; ha ezt a kormány elfogadja, novemberben 2,9 százalékos ki­egészítő nyugdíjemelést kell fizetnie – január 1-jéig visszamenőlegesen. „Fontos, hogy a dezinflációs pályát jövőre is folytassuk” – mondta a döntés után Virág Barnabás alelnök. AZ MNB jövőre 4–6 százalékos, 2025-ben 2,5–3,5 százalékos inflációra számít.