Érzékek birodalmában

A lakosság 32,8 százalékos áremelkedést érzékelt, holott a hivatalos inflációs adat szeptemberben 12,2 százalék volt – derül ki a GKI ezer háztartás körében végzett reprezentatív, az EU módszertana alapján az EU számára készülő felméréséből. Az egyéni fogyasztás szerint érzékelt infláció értelemszerűen eltér ugyan a hivatalos statisztikai adatoktól, de a kettő egy irányba mozog, viszont a köztük lévő rés az utóbbi években tágul. Az infláció érzékelését korábban például az torzította, hogy a hatósági árak 2014 óta nem változtak, és ezek lefelé húzták a fogyasztói árak átlagos emelkedését, a lakosság viszont a boltokban tapasztalt drágulásból – például az élelmiszerekéből – szűrte le következtetéseit. Más tényezők mellett most is a háztartási energia 2022 augusztusában drasztikusan megemelt díjtételei torzíthatják a képet. A KSH adatai szerint idén szeptemberben a háztartási energia 14,6 százalékkal kevesebbe került, mint egy éve, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, jóllehet a díjtételek 2022 augusztusa óta nem csökkentek, csupán a drágább energia fogyasztása esett vissza. Ez is közrejátszhat abban, hogy az érzékelt ár jóval magasabb annál, mint amit a KSH módszertana állapít meg. Az érzékelt infláció jelentőségét a GKI szerint az adja, hogy a lakosság ahhoz igazítja vásárlási szokásait, bérigényét, befektetéseinek elvárt hozamát. Az inflációs várakozásokat is méri a GKI, ezek szerint a lakosság szeptemberben 25,3 százalékot várt a következő egy évre. Az MNB ugyanakkor a 7–13 százalékos sávban mérte a lakossági várakozásokat.