Tilt,tűr,válogat

Nagy bajban lennének a határon túli magyarok, ha ott, ahol élnek, viszonossági alapon ugyanazok a „szuverenitásvédelmi” regulák lennének az irányadók, amiket Orbánék Magyarországon a civilek és a sajtó ellen bevezetni készülnek.

Nemcsak Erdélyben, de más magyarlakta területeken is számtalan szervezet kap a magyar kormánytól pénzt a közélet befolyásolásának, külföldi (ebben az esetben magyar) érdekek mentén való alakításának szándékával. Az úgynevezett átláthatósági törvénytervezet szerint „Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló tevékenység”, különösen, ha ez a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok vagy a választói akarat befolyásolására irányul. Ezen az alapon Ukrajnában, de bármely szomszédos országban is magyar újságok, szervezetek százai ellen lehetne eljárást indítani. Nem is olyan régen, idén március végén kapott például a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től 365 millió forintot a TV21 Ungvár nevű televíziós csatornára a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, és ugyanekkor jutott nekik 85-85 millió forint a Kárpátalja, illetve a Karpatszkij Objektív című hetilapokra. Ugyancsak márciusban kapott a szlovákiai Pro Media Alapítvány 474 millió forintot a Ma7 lapcsalád működtetésére. Csak azon az egy márciusi ülésen 3,5 milliárd forintot osztottak ki határon túli magyar szervezeteknek. Ha ezek az országok hasonló törvényt hoznának, mint amely most a magyar parlament előtt van, pillanatok alatt veszélybe kerülhetne a határon túli magyarság intézményrendszere.

Orbán Viktor vehemensen ismételgeti, hogy Magyarország döntéseit senkinek nem rendeli alá. A nemzeti szuverenitás mindenekfelettiségének hangsúlyozása azonban egy olyan ország vezetésének részéről, amelynek nemzettagjai jelentős számban a határain túl élnek, keményen visszaüthet. Ukrajna láthatóan nagyon közel került ahhoz, hogy saját szuverenitását úgy mutassa fel Magyarország felé, hogy az az ott élő magyar nemzetiségűeken is lecsapódhat. Ehhez nem kell mást tenni, mint hogy átemeljék a magyar Országgyűlés előtt lévő törvény paragrafusait, s széttárják a kezüket: ők csak szuverén állam módjára jártak el. Orbánék láthatóan nem mérték fel azt a kockázatot, hogy mivel jár a határon túli magyar kisebbség számára, ha egy szomszédos ország is nemzeti szuverenitásának kizárólagosságára törekszik. Vagy ha felmérték, akkor egyszerűen nem törődnek vele.

Az átláthatósági törvényben ugyanis olyan paragrafusok vannak, amelyek mindennapi életében veszélyeztethetnék a határon túli magyar kisebbségeket. Ha a kipécézett kisebbségi szervezetek vezetőit a magyar jogszabályban szereplőhöz hasonlóan büntetnék, akkor nemcsak a magyar érdekvédelmi tevékenységgel kellene felhagyniuk, de egzisztenciális veszélybe is kerülnének azzal, hogy a gazdasági tevékenységtől is eltilthatnák őket. Az pedig beláthatatlan következményekkel járna, ha a magyar jogszabályi rendelkezésekhez hasonlóan feloszlathatnák ezeket a szervezeteket úgy, hogy a vagyonuk valamely többségi intézményre szállna át. Hiába áll az alaptörvényben, hogy a magyar állam felelősséget vállal a határon túli kisebbségekért: mivel ők egy másik állam területén élnek, ez a felelősség csak akkor érvényesülhet, ha az e polgárok lakóhelye szerint illetékes állam hajlandó lemondani a szuverenitása egy részéről. Márpedig miként várhatná el ezt az önkorlátozást pont Orbán bármely más országtól? A kormányfő állandóan azt hangsúlyozza, hogy „Magyarország a magyaroké”. A szomszédos államokban is minden szélsőjobboldali szervezet ugyanezt harsogja, csak abban a formában, hogy „Szlovákia a szlovákoké” vagy „Románia a románoké”, „Szerbia a szerbeké”.

Orbán az EU elleni harcával is keresztbe tesz a határon túli magyaroknak. „A tőke és a személyek szabad áramlásának köszönhetően a magyar állam korábban elképzelhetetlenül könnyen képes célzott támogatásokat eljuttatni Romániába” – mondta korábban Kató Béla volt erdélyi református püspök, a Magyarországról érkező támogatásokra utalva. Az unióból való „kiiratkozással” ez a garancia is megkérdőjeleződik. ¬ RIBA ISTVÁN