Neil Armstrong a Hold felszínén. 13 év múlva jöhet az utódja? © NASA

A New York Times beszámolójának tanúsága szerint a csillagászok augusztusban fordították a Hold felé a Hubble-t, hogy nagy felbontású, ultraibolya képeket készítsenek a kőzettanilag érdekes területekről. Ezek segítségével a kutatók megismerhetik a különböző régiók ásványi összetételét, s ez alapján tervezhetik majd a későbbi holdraszállások helyszíneit. 

„Új szemmel nézhetünk mostantól a Holdra” – nyilatkozta a New York Timesnak James Garvin a NASA Goddard Space Flight Centerének vezető tudósa. „Korábban, az ultraibolya fotózás lehetősége nélkül nem juthattunk hozzá olyan információkhoz, mint most.”

A Hubble a Hold bolygónkhoz közelebb eső oldaláról készített fotókat, megörökítve többek között az Apollo 15 és 17 leszállóhelyeit is, ahonnan az űrhajósok kőzetmintákat hoztak vissza a Földre 1971-ben és 1972-ben. Emellett megvizsgálták az Aristarchus krátert és környékét. Ez a fennsík már jó ideje érdekli a kutatókat vulkanikus eredetű kőzetei és egyéb képződményei miatt. Maga a kráter közel 42 kilométer átmérőjű, s több mint 3 kilométer mély. A szakértők szerint keletkezése százmillió évvel ezelőttre tehető, s ezért is fontos a kutatóknak, ugyanis rengeteg tudományos szempontból értékes mélyebben fekvő kőzetréteghez kínál hozzáférést.

A Hubble képei számos különféle anyag jelenlétét mutatták ki a kráterben, köztük bazaltot, és például ilmenitet, amely titániumból, vasból és oxigénből áll. Ezt az oxigént hevítéssel, illetve egyéb kémiai folyamatokkal ki lehetne nyerni a kőzetből, ez pedig fontos lehet egy jövőben holdbázis létesítése során.

Az ilmenit jelenlétét az Apollo 17 kőzetmintái is igazolják. Ezekből a szakértők meg tudják állapítani a helyszín kőzeteinek pontos összetételét, s ennek segítségével a Hubble „finomhangolásával” további információkra is szert tehetnek a kutatók. Az összegzett eredmények a későbbiekben a Mars vizsgálatánál is kapóra jöhetnek. A NASA 2008-ban tervezi Hold körüli pályára állítani a Lunar Reconnaissance Orbiter névre keresztelt műholdját, amely az újabb holdraszállást készítheti elő. Az amerikai űrügynökség 2018-ig szeretne ismét embert juttatni az égitestre.