A "hagyományos" DNS 4 elemből áll. A mesterséges 12-ből.

Az MSNBC értesülései szerint az AEGIS – Artificially Expanded Genetic Information System (Mesterségesen kiterjesztett genetikai információs rendszer) – projektet az a törekvés hívta életre, hogy az űrben az élet nyomait kereső kutatók képesek legyenek felismerni, ha belebotlanak valamilyen élőlénybe.

A tudósok meg is alkották az élet definícióját: olyan önfenntartó kémiai rendszer, amely képes a darwini evolúcióra. Ennek ellenére pontosabb meghatározás egyelőre nem született. Mint ahogy nincsen általánosan elfogadott válasz sem arra a kérdésre, hogy a Földön hogyan alakulhatott ki az élet, vagyis mi történt a kémiai elemekkel, hogy azokból táplálékot feldolgozó, szaporodó és fejlődő lények formálódhattak. A szintetikus biológia ezekre a rejtélyekre is
keresi a választ.

Az AEGIS-projekt egyik legígéretesebb vizsgálata egy floridai laboratórumban zajlik, ahol az egyik kutató, Steve Benner szerint az első, a fentieknek megfelelő genetikai rendszer formálódik.

Az AEGIS egyelőre még nem önfenntartó, a kutatók pedig bíznak benne, hogy markánsan elkülönül majd a természetben megtalálható organizmusoktól, már csak azért is, mert DNS-ét 12 „építőkocka” alkotja, míg a földi élőlényekét csupán 4 (timin, citozin, adenin, guanin). Benner igen elégedett az eddigi eredményekkel.

„Fejlődik, evolúciós folyamatokat hajt végre, pontosan úgy, mint amilyenre terveztük” – magyarázta a floridai Alapítvány az Alkalmazott Molekuláris Evolúcióért (FAME) biokémikusa. „Ha pedig megértettük, hogy az ilyen rendszerek pontosan hogyan működnek, képesek leszünk azokat előállítani.”