Pusztító, 7,0-ás erősségű (magnitúdójú) földrengés rázta meg kedden Haitit. Az első földmozgást két, ugyancsak erőteljes, 5,9-es és 5,5-ös fokozatú utórengés követte. A fővárost, Port-au-Prince-t romba döntő természeti katasztrófát azonban újabb hasonlók követhetik - írja a Discovery News.

A haiti földrengés egy rendkívül szegény, nagyon nehéz helyzetben lévő országot ért; valószínűleg ezzel, az elmaradott infrastruktúrával, a leromlott állapotú épületekkel magyarázható, hogy az áldozatok száma elképesztően magas lehet, több tízezres nagyságrend sem kizárt, miközben elhangzottak már százezer fölötti számok is. 

Ugyanakkor a geológusok, akik a térséget vizsgálják, azt feltételezik, hogy Hispaniola szigetét - amelynek nyugati felét foglalja el Haiti - újabb földmozgások fenyegetik. Hispaniola ugyanis tektonikailag igen aktív területen fekszik. (A földkéreg lemezeinek mozgását vizsgálja a tektonika.)

Haiti - földrengés után © AP

A sziget ott helyezkedik el, ahol az észak-amerikai és a karibi lemez ütközik, és két nagy törésvonal is kettéosztja Hispaniolát, kelet-nyugati irányban. Az egyiket angolul - ritkán használt, a Nagy-Medve csillagkép hét csillagára utaló kifejezéssel - Septentrionalnak, azaz északinak nevezik, ez értelemszerűen Hispaniola északi részén halad át, az Enriquillo nevű pedig délen. Ez utóbbi hasadt fel január 12-én, kedden.

Négy forgatókönyv

Egyelőre nehéz felbecsülni, hogy a földrengés miként változtatta meg az eddigi geológiai viszonyokat - véli Uri ten Brink, az USA Geológiai Szolgálatának munkatársa. A térségbeli törésvonalak viselkedését ugyanis nem igazán értik még a tudósok. Ennek ellenére többféle forgatókönyvet vázolnak fel a szakértők. Az első szerint az Enriquillo tovább szakadozhat, méghozzá nyugati irányban, egészen Haiti délnyugati csücskéig, a Tiburon-félszigetig eljutva. Ez a törésvonal Haiti kevésbé sűrűn lakott részein halad a továbbiakban, majd a tengeren át egészen Kingstonig, Jamaica fővárosáig jut el. Ennek a törésvonalnak mindössze egy kisebb szakasza  - körülbelül 50-60 kilométernyi - omlott össze január 12-én. (Jamaica nyugatra fekszik Haititól, szinte a Port-au-Prince és a Tiburon-félsziget közötti nyomvonal pontos meghosszabbításában.)

A mostani rengés későbbieket is kiválthat a szakértők szerint, méghozzá kissé nyugatabbra a keddi földmozgástól. Ez hasonló jelenség lenne, mint amikor a pusztító ázsiai cunamit okozó 9,2-es erősségű indonéziai földrengést (2004-ben volt ez) három hónappal később egy 8,6-os erősségű követte.

Mikor éri el Jamaicát a hasadás?

A tudósok azonban bizonytalanok, elképzelhető, hogy csak évek, évtizedek múlva következik be az újabb karibi rengés. Nem lehet azt állítani tehát, hogy itt is három hónap múlva jön a következő katasztrófa - magyarázta ten Brink. Az amerikai kutató szerint ugyanakkor a törésvonal hasadása 10-20 éven belül elérheti Jamaicát, de természetesen ez sem teljesen bizonyos.

A szakértők második verziója szerint a keddi rengés a környező geológiai viszonyokat is megváltoztathatta, ezért kisebb erejű utórezgések előfordulhatnak közvetlenül a mostani események után is.

A harmadik verzió szerint a mostani rengések az Enriquillo keleti végén is okozhatnak problémákat. Elképzelhető, hogy ezért a Hispaniola szietének keleti felében elhelyezkedő Dominikai Köztársaságot fenyegetik újabb földmozgások.

A legpusztítóbb verzió

Végül a negyedik verzió szerint az sem kizárt, hogy a mostani katasztrófa aktivizálta az Északi-törésvonalat, a Septentrionalt. Ez a legrosszabb verzió, mert itt akár 8,0-as erősségű földrengés is bekövetkezhet, ami 32-szer erősebb lenne a keddi földmozgásnál. (A rengések skálája nem lineáris, a felszabaduló pusztító energiák egyre nagyobbak, minél magasabb magnitúdó-értékről van szó.) Ten Brink azonban e tekintetben is óvatos: nem lehet megjósolni, hogy a négy verzió közül melyik és mikor következik be, ha egyáltalán bekövetkeznek. 

© AP

A földrengés-előrejelzés technikai nehézségeit jól érzékelteti az MTI korábbi híre is, amely a haiti katasztrófához kapcsolódik. "Minden rendelkezésre álló technika ellenére a földrengés-előrejelzés lehetetlen" - nyilatkozta ugyanis szerdán egy német szakértő, akit a távirati iroda idéz. A potsdami szövetségi földtani intézet szakértője, Birgit Lühr szerint ezért lehetetlen az emberek időben történő figyelmeztetése is.

2025-ig Isztambulban lehet nagy földrengés

A szakértő szerint csakis "valószínűségek" jósolhatók előre. "Így például a tudósok egyetértenek abban, hogy 2025-ig nagy erejű földrengés lehet Isztambulban" - tette hozzá. Ez utóbbi valószínűségét 60 százalékosnak nevezte. Lühr szerint az említett valószínűségek mérések, tapasztalati értékek és számítások kombinációján alapulnak. Emlékeztetett arra, hogy Haitin az utolsó nagy földrengés 1751-ben volt.

Szakértők tudják, hogy a karibi medence ebben a térségben évente 8 millimétert mozog keleti irányba. Ez 260 év alatt kereken 2 méter. Az ilyen mérésekből bizonyos következtetések vonhatók le - jelentette ki, utalt ugyanakkor arra: "Nem tudjuk például, hogy az említett kéregmozgásból fakadó feszültség hirtelen egy nagy vagy több kisebb földrengésben tör-e ki".

A potsdami intézet szakértője szerint éppen ezért létfontosságú a megelőzés. Mivel a földmozgást sem pontosan előre jelezni, ebből fakadóan megakadályozni sem lehet, a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Mindez a többi között magában foglalja az emberek előzetes tájékoztatását arról, hogy mihez kell kezdeni egy földrengés esetén - tette hozzá.